A hazugság leleplezése nem könnyű feladat, hiszen számtalan jel utalhat arra, hogy valaki nem mond igazat, de egyáltalán nem állítható egyértelműen, hogy ezek a jelek mind a hazugság elfedését szolgálják.
Telefonon keresztül kiszűrni a hazudozókat ennél is komolyabb kihívást jelent, hiszen nincsenek látható jelei a hazudozásnak, ahogy azok egy szemtől-szembeni beszélgetéskor megjelennek. Nem pirul el az illető, nem látjuk, hogy nem néz a szemünkbe, nem piszkálja a fülét vagy az orrát, azaz az árulkodó testbeszéd teljes egészében hiányzik ilyenkor a leleplezéshez, ha nem látjuk azt, akivel beszélünk.
A legjobb módszer a megtévesztés kiszűrésére, ha a tényekkel szembeállítjuk azt, amit hallunk. Minden, ténytől való eltérés megtévesztést jelezhet. Az alábbi technikák növelhetik a hazugság-kiszűrési képességeinket.
Légy szkeptikus!
A szkepticizmus azt üzeni a beszélőnek, hogy az állításai hiteltelenek. Amikor a hallgatóság bizonyos fokú szkepticizmust mutat, azaz nem hisznek el azonnal mindent, amit hallanak, a hazudozó megpróbálja még erőteljesebben meggyőzni őket arról, hogy amit mondott, az igaz.
Az igazságérzettel bíró emberek csupán a tényeket közvetítik, számukra az igazság jelenti az igazságot. Telefonon át hallgatva tehát érdemes odafigyelni arra, hogy a beszélő tényeket közvetít, vagy meg akar győzni a tényekről.
Használd a reflektorfény-effektust!
A hazudozók úgy tartják, hogy mások sokkal hamarabb rájönnek a hazugságra tett kísérletükre, mint az valójában bekövetkezik. Ezt hívják reflektorfény-effektusnak. A hazudozó ilyenkor, ha reflektorfénybe kerül, azaz mindenki rá figyel, azt gondolja, hogy a megtévesztési kísérletei nyilvánvalók, ezáltal szinte magát leplezi le a viselkedésével.
AndrewLozovyi/depositphotos.com
Figyeld, hogy köszörüli-e a torkát!
A hazudozók néha megköszörülik a torkukat, amikor egy válaszadás során épp hazugságra készülnek. Ha nyilvánvalóan nem beteg az illető, és nem küzd náthás tünetekkel, ez a jel is a hazugság felismerésére szolgál a hallgató számára.
Kerüld el a „talán” földjét!
Az igen-nem kérdések igen-nem válaszokat igényelnek. Ha viszont a beszélő ingoványosabb talajra evezne, és megkerüli az egyértelmű válaszokat, érdemes megismételni a kérdést. Ha még mindig nem kapsz konkrét, nagy valószínűséggel az igazmondás is elmaradt.
Töltelékszó mondatindítóként
Ha valakitől igen vagy nem választ vársz a kérdésedre, és a válasz töltelékszóval kezdődik: „Nézd, …”, „Hogy is mondjam…”, „Tulajdonképpen…”, „Valójában arról van szó…”, „Nehéz erre válaszolni, mert…” stb., nagy valószínűséggel nem a teljes igazság következik utána.
A töltelékszavak közelebb hoznak egymáshoz
A beszélő igyekszik közelebb kerülni a hallgatójához, hogy bizalmat teremtsen maga iránt, és ezáltal biztosítsa, hogy az üzenet valóban eljusson a címzettjéhez, és meg is értsék azt. Pszichológiailag ilyen bizalmat teremtenek a következő szavak: „Tudod,…”, „Jó,…” stb. Ha valaki sokat használja ezeket, gyanítható, hogy nem a teljes igazságot hallod, hanem a bizalmadba férkőzve vezetnek félre.
További indikátorok, amelyek hazudozásra utalnak
- A hazudozók olyan kérdésekre válaszolnak, amelyeket nem kérdeztünk tőlük, vagy kérdésre kérdéssel válaszolnak.
- Pontos időt és dátumokat emlegetnek, hogy bizonyítsák az igazukat.
- Arra kérnek, hogy ismételd meg a kérdést, vagy tisztázd, mire gondolsz.
- Kevesebb szóval írják le a részleteket, és úgy beszélnek róla, mint ami megtörtént, nekik nem volt részük benne.
5 hozzászólás
Gyula
2020.11.03., 19:48Nem mindegy hogy mit mond nem vagyok itthon vagy nem vagyok otthon .
Erika
2021.03.29., 16:54A Miniszter úr állandóan köszörüli a torkát mikor beszél pénteken a rádióban.
Erika
2021.03.29., 16:54A Miniszter úr állandóan köszörüli a torkát mikor beszél pénteken a rádióban.
steven nagy
2022.03.13., 15:54mert meg az sem igaz,hogy ott ul !!!!
Háry László
2023.03.13., 17:42„Töltelék” és egyéb szavak kiszűrése olykor segít. De a cikk is maximalistán csak az „igent” és „nem”-et fogadja(?) el…Egy profi hazudozót egy telefon beszélgetés feltehetően nem buktat le önmagában…