Neil Gaiman: Szerencsére a tej
A lányom apja is meg én is nagy Gaiman-rajongók vagyunk, de az valahogyan mindkettőnk figyelmét elkerülte, hogy a képregények, regények és novellák mellett Gaiman egy gyerekkönyvet is írt - nem is akármilyet!
Nem sokkal a lányom születése után, véletlenül jött velem szembe egy bejegyzés a Szerencsére a tej című könyvről, és rögtön el is kezdtem vadászni rá. Jól tettem, mert viszonylag kis példányszámban adták ki magyarul, és nem könnyű hozzájutni, de még így is sikerült az első születésnap előtt beszerezni, és aztán ott várta a polcon, hogy eljöjjön az ő ideje.
A rövid kis történetben a főszereplő apuka - aki hogy-hogy nem igencsak hajaz magára Gaimanre - leszalad a boltba tejért a gyerekei reggelijéhez, de igencsak sokára ér vissza. A fia és lánya meg is gyanúsítják, hogy biztosan leállt beszélgetni, ő azonban biztosítja őket, hogy a boltból hazafelé időutazáson vett részt egy sztegoszaurusz léghajójában, vámpírokkal küzdött meg, megmentette az univerzumot egy csapat gonosz földönkívülitől, és mindeközben végig vigyázott az üveg tejre, amit most hazahozott.
Gaiman kissé kicsavart, de zseniális humora már ebből a könyvből is átjön, a lányom imádta, azóta is idézgetjük, én pedig nem is lehetnék boldogabb, hogy az egyik kedvenc íróm most már a lányom kedvelt szerzői között is ott szerepel.
Nem sokkal a lányom születése után, véletlenül jött velem szembe egy bejegyzés a Szerencsére a tej című könyvről, és rögtön el is kezdtem vadászni rá. Jól tettem, mert viszonylag kis példányszámban adták ki magyarul, és nem könnyű hozzájutni, de még így is sikerült az első születésnap előtt beszerezni, és aztán ott várta a polcon, hogy eljöjjön az ő ideje.
A rövid kis történetben a főszereplő apuka - aki hogy-hogy nem igencsak hajaz magára Gaimanre - leszalad a boltba tejért a gyerekei reggelijéhez, de igencsak sokára ér vissza. A fia és lánya meg is gyanúsítják, hogy biztosan leállt beszélgetni, ő azonban biztosítja őket, hogy a boltból hazafelé időutazáson vett részt egy sztegoszaurusz léghajójában, vámpírokkal küzdött meg, megmentette az univerzumot egy csapat gonosz földönkívülitől, és mindeközben végig vigyázott az üveg tejre, amit most hazahozott.
Gaiman kissé kicsavart, de zseniális humora már ebből a könyvből is átjön, a lányom imádta, azóta is idézgetjük, én pedig nem is lehetnék boldogabb, hogy az egyik kedvenc íróm most már a lányom kedvelt szerzői között is ott szerepel.
Szabó Magda: Tündér Lala
Kicsit csalok, mert ezt a könyvet csak ma készítettem be az ágyunk mellé, de már alig várom, hogy belekezdjünk. Én is nagyjából 5 éves lehettem, amikor az anyukám először elolvasta nekem Tündér Lala szívfájdítóan szép történetét, mesevilágban játszódó a barátságról és szeretetről, és alig várom, hogy a lányomat is bevezessem ebbe a világba. Hogy a Tündér Lalának mekkora hatása volt rám - és emiatt remélem, hogy lesz a lányomra is - azt jól szemlélteti, hogy Amalfi tengerpartja Amalfi kapitány miatt szerepel az utazási bakancslistámon, felnőttként is imádtam Szabó Magda regényeit, és hogy van a Tündér Lalának egy mondata, amit 30 évvel az után, hogy először hallottam, is fejből idézek: “Itt a vízinép királya, a törpe manóké, az egyszemű óriásoké, az állatoké, itt van Jusztin, a leghíresebb jogtudós, itt Omikron, akinek a feje tele tudománnyal, itt van maga a királynő, a tündérek fejedelme, s mindegyik hatalma és ellenállása elporlik az előtt az egyetlen szó előtt: árva gyerek!”
Olvass még a témában
Esti mesék lázadó lányoknak
A lányom születésekor kaptam ajándékba ezt a könyvet egy barátnőmtől, így nyilván várni kellett egy kicsit arra, hogy megérjünk rá, nemrég viszont az összes történetet elolvastuk, és nagyon örülök, hogy így tettünk.
Azon túl, hogy a lányom imádta, hogy minden, ami a könyvben van, “tényleg, komolyan megtörtént, és ezek a lányok mind igaziak”, a könyv óvatosan és érzékenyen vet fel nagyon sokféle kényes témát a beleegyezés szükségességétől a demokrácia működéséig, és remekül bebizonyította, hogy ezekről bizony egy 5 évessel is lehet - sőt, kell! - beszélgetni a saját szintjén.
Ugyan nekem lányom van, bátran buzdítanék fiús anyukákat is, hogy szerezzék be ezt a könyvet, mert hiszem, hogy ahogyan a kislányoknak, úgy a fiúknak is szükségük van rá, hogy hallják: hős bizony bárkiből lehet.
Azon túl, hogy a lányom imádta, hogy minden, ami a könyvben van, “tényleg, komolyan megtörtént, és ezek a lányok mind igaziak”, a könyv óvatosan és érzékenyen vet fel nagyon sokféle kényes témát a beleegyezés szükségességétől a demokrácia működéséig, és remekül bebizonyította, hogy ezekről bizony egy 5 évessel is lehet - sőt, kell! - beszélgetni a saját szintjén.
Ugyan nekem lányom van, bátran buzdítanék fiús anyukákat is, hogy szerezzék be ezt a könyvet, mert hiszem, hogy ahogyan a kislányoknak, úgy a fiúknak is szükségük van rá, hogy hallják: hős bizony bárkiből lehet.
A cikk folytatódik, lapozz!
