Ezért tűnik el nyáron a koronavírus. Itt lehet a magyarázat 

Mindannyian tapasztaljuk – nem csupán azok, akik az elejétől ellenállnak mindennemű hiteles információnak –, hogy nyáron nem tombol annyira a koronavírus. Mi lehet ennek az oka?

Az első évben még nagyon félve, ám reménykedve vártuk a nyarat: mi is lefoglaltuk a nyaralásunkat, aztán bíztunk a legjobbakban. Szerencsénk volt, el tudunk utazni, így a 2021-es szezont még optimistábban tudtuk várni, pedig akkor ősszel és télen távolról sem volt kecsegtető a helyzet. Most azonban úgy fest, az omikron terjedése nagyon sokat segített nekünk azzal, hogy kiszorította a súlyosabb tüneteket okozó deltát.

Ugyan a szakemberek folyamatosan figyelmeztetnek minket, hogy ez a vírus sem veszélytelen és ne gondoljuk azt, hogy már teljesen hátradőlhetünk, hiszen jöhetnek újabb variánsok, azért érezhetően lazább a közvélekedés. Különösen, ahogy jönnek a melegebb hónapok, a tavasz és a nyár.

De miért tapaszaljuk, hogy ilyenkor nem „olyan vészes a helyzet”?

A kutatók úgy vélik, hogy a D-vitaminszintben lehet a magyarázat. Ez egyúttal (legalább részben) alátámaszthatja azt is, miért szerepel hazánk nagyon sok Covid-listán olyan szomorú helyen. Hazánkban ugyanis népességarányosan nagyon kevesen szednek D-vitamint, holott ez a mi éghajlati körünkön alapvető kellene, hogy legyen a hideg hónapokban. 

Izraeli tudósok fedezték fel, hogy a D-vitaminhiányos emberek fele súlyos, életveszélyes betegségben szenvedett a megfertőződés során. Azok viszont, akik legalább a normál szintet elérték, kevesebb, mint 10%-ban mondhatták el ugyanezt magukról. 

 „Figyelemre méltónak és megdöbbentőnek találtuk, hogy ilyen nagy különbségek adódtak a D-vitaminhiány és a súlyos megbetegedés között.”

Az adatokat olyan embereken keresztül gyűjtötték, akik 2020 áprilisa és 2021 februárja között kerültek kórházba, tehát még a különösen fertőző, omikron változat megjelenése előtt fertőződtek meg. A tanulmány szerzői ugyanakkor úgy vélik, az omikron variáns esetében is relevánsak az eredményeik.

Talán ezért nem tombol a koronavírus nyáron?

Ez részben megmagyarázza, miért szorul háttérbe a nyári hónapokban a koronavírus. Ekkor a napsugaraknak köszönhetően természetesen is emelkedik a D-vitaminszintünk, ami egyúttal csökkenti az esélyét a súlyos lefolyásnak. Ez pedig akár azt is jelenti, hogy tünetmentesen vészeljük át a fertőzést – különösen az omikron esetében. A kutatók felhívták a figyelmet, hogy ha elegendő napfény éri a testünket, akkor a D-vitamin természetes módon is szintetizálódik.

Azonban ez nem lehet elégséges a hideg hónapokban, akkor sem, ha a süt a Nap és a szabadban tartózkodunk. Ekkor csak az arcunkat, esetleg a kézfejeinket érik a sugarak, de sokszor még ezeket is eltakarjuk kesztyűvel, napszemüveggel, sállal és jól behúzott sapkával. Tekintettel arra, hogy a világjárvány több mint két éve tart, és nagyon sokan tartózkodnak többet a négy fal között, adott esetben karanténban, a becslések szerint még tovább csökkenhetett az egyébként is alacsony vitaminszintünk küszöbértéke. 

A felmérések szerint a D-vitaminunknak legalább 20 nanogrammnak kellene lennie milliliterenként a vérünkben, de a többség ezt sem éri el. A mostani kutatás szerint pedig legalább 50 nanogramm/ml javasolt ahhoz, hogy még tovább csökkentsük az esélyét annak, hogy kórházba kerülünk koronavírus fertőzéssel. 

A kutatók kiemelték azt is, hogy az étrend kisebb szerepet játszik a D-vitaminbevitel tekintetében, mint gondolnánk. A legtöbb ember számára, aki nem tartózkodik eleget a napsugárzásban, fedetlen bőrfelületekkel, illetve olyan éghajlaton él, ahol nem süt eleget a Nap a hideg hónapokban, annak az egyetlen módszer a megfelelő D-vitaminszint pótlására a táplálék-kiegészítők szedése.

Az izraeli kutatók arra figyelmeztettek, hogy a D-vitamin csak „az összetett rejtvény egyik darabja”, amely a súlyos COVID-19 esetek hátterében áll.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!