Az első évben még nagyon félve, ám reménykedve vártuk a nyarat: mi is lefoglaltuk a nyaralásunkat, aztán bíztunk a legjobbakban. Szerencsénk volt, el tudunk utazni, így a 2021-es szezont még optimistábban tudtuk várni, pedig akkor ősszel és télen távolról sem volt kecsegtető a helyzet. Most azonban úgy fest, az omikron terjedése nagyon sokat segített nekünk azzal, hogy kiszorította a súlyosabb tüneteket okozó deltát.
Ugyan a szakemberek folyamatosan figyelmeztetnek minket, hogy ez a vírus sem veszélytelen és ne gondoljuk azt, hogy már teljesen hátradőlhetünk, hiszen jöhetnek újabb variánsok, azért érezhetően lazább a közvélekedés. Különösen, ahogy jönnek a melegebb hónapok, a tavasz és a nyár.
De miért tapaszaljuk, hogy ilyenkor nem „olyan vészes a helyzet”?
A kutatók úgy vélik, hogy a D-vitaminszintben lehet a magyarázat. Ez egyúttal (legalább részben) alátámaszthatja azt is, miért szerepel hazánk nagyon sok Covid-listán olyan szomorú helyen. Hazánkban ugyanis népességarányosan nagyon kevesen szednek D-vitamint, holott ez a mi éghajlati körünkön alapvető kellene, hogy legyen a hideg hónapokban. Olvass még a témában
Izraeli tudósok fedezték fel, hogy a D-vitaminhiányos emberek fele súlyos, életveszélyes betegségben szenvedett a megfertőződés során. Azok viszont, akik legalább a normál szintet elérték, kevesebb, mint 10%-ban mondhatták el ugyanezt magukról.
„Figyelemre méltónak és megdöbbentőnek találtuk, hogy ilyen nagy különbségek adódtak a D-vitaminhiány és a súlyos megbetegedés között.”
Az adatokat olyan embereken keresztül gyűjtötték, akik 2020 áprilisa és 2021 februárja között kerültek kórházba, tehát még a különösen fertőző, omikron változat megjelenése előtt fertőződtek meg. A tanulmány szerzői ugyanakkor úgy vélik, az omikron variáns esetében is relevánsak az eredményeik.
