Ránéztem a felszolgálóra, és csak annyit mondtam:
„Nekünk ez egyáltalán nem probléma.”
Ő hálásan visszakérdezett megerősítésért, én pedig mosolyogva nyomatékosítottam, hogy „mi tudunk várni”, majd odaléptem a férjemhez.
Az a stílus és kommunikáció, amit láttam, számomra elfogadhatatlan volt, és nem akartam a részese lenni még úgy sem, hogy csak hallgatom.
Pár perc elteltével meglepve láttuk, hogy a páros a jelenet után – nyilván szó nélkül – elviharzott a helyszínről. Talán rájöttek, hogy amíg vitatkoztak, mindenki eléjük került (beleértve a teljes olasz delegációt), és egész biztos, hogy nem pár perc múlva fogják megkapni azt a vacsorát, amit még meg sem rendeltek. Olvass még a témában
Úgyhogy végül visszaültünk az asztalunkhoz, fél óra múlva megkaptuk a finom pizzánkat, és a körülöttünk vacsorázó olaszoknak köszönhetően valódi dolce vita hangulatban töltöttük az este hátralévő részét.
Van, hogy a visszalépés nem behódolás, hanem tudatos döntés a saját nyugalmunk mellett. A méltóságot és a jóindulatot ugyanis nem lehet hangoskodással elvenni tőlünk, az arrogancia viszont úgyis saját magát ejti csapdába. Akkor és ott úgy éreztem, ha harcolok az asztalért, a végén én is csak egy leszek a feszült vendégek közül. Így azonban elkerültük a színházat, a pár meg elviharzott éhesen és mérgesen – mi pedig kaptunk egy jó estét, meg egy nagyon finom pizzát.
Következő cikkünkEzekkel az apró mindennapi lépésekkel te is rengeteg áramot spórolhatszEzen a nyáron a magyar emberek is testközelből érezhették, milyen az, amikor nem csak azért kell az áramfogyasztással spórolni, hogy több maradjon a pénztárcánkban, hanem azért, hogy elegendő áram maradjon az országban az alapvető ellátáshoz is. Szerencsére ez a probléma megoldódni látszik, ám sosem tudhatjuk, mikor kerülünk…Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
