Azt gondolod, ránézésre kiderül valakiről, hogy étkezési zavarban szenved? Ki kell, hogy ábrándítsalak: mindössze a betegek 6 százaléknál tudnak az orvosok a normálistól eltérő testsúlyt megállapítani.
„De a változást csak akarni kell!”
Az étkezési rendellenesség minden esetben több mint nemet mondani a nassolásra, vagy éppen követni egy egyszerűnek tűnő étrendet. Egy ilyen problémával küszködő ember nem csak nagyon kitartó a diétájában, hanem mentálisan beteg. Mindennap szenved a betegségétől és az állapotán a legkevésbé sem segítenek az olyan megjegyzések, amik szerint kifejezetten akaratgyenge.
„Fejezd ezt be, a férfiak sem szeretik a vékony lányokat”
Biztos okot próbálsz keresni, hogy jobban érezze magát, de az ilyen mondatok nagyon mélyen bántják az étkezési rendellenességgel küszködőket. Már egyébként is hatalmas nyomást tesznek a saját vállaikra, nincs szükség arra, hogy még pakoljuk és pakoljuk rájuk a terheket. Főleg nem olyan kérdésben, ami abszolút egyénfüggő: a férfiak között is bőségesen akad, aki a vékony és akad, aki a teltebb lányokat kedveli – nem is beszélve arról, hogy a vonzalom nem csak abból áll, milyen a testfelépítésünk.
„Ő is felszedett pár kilót, és olyan jól áll neki”
A jó példa segíthet, szerencsés, ha tudsz valakit, aki étkezési rendellenességgel küszködött és meggyógyult. Bár a hízás fontos része lehet ezeknek a betegségeknek a rehabilitációja során, sok esetben nem perdöntő a javulást tekintve. Már csak azért sem, mert a legtöbb beteg az egészséges tartományban tudhatja a testsúlyát. A mondat mögötti szándék érezhetően jó, de az étkezési rendellenességgel küzdő emberek gyógyulása nem a súlygyarapodástól függ, hanem attól, hogy képesek-e mentálisan helyrejönni.