Vegánnak lenni manapság vagy ciki vagy menő, de közömbös senki nem marad a téma iránt. Rengeteg olyan írást olvashatunk a neten, ami a vegán életformát propagálja, ez a cikk pedig pont az ellenkezőjéről szól. Ha azért gondolkozol a vegán diétára való áttérésen, mert állatvédő vagy, olvass tovább.
4/6. A pici állatok is áldozatul esnek
A legtöbb rovar (pókok, bogarak), kukac és csiga zöldekkel vagy gyümölccsel táplálkozik. A krumplibogár fő étele a burgonya, a kukac a cseresznyét rágcsálja, a csiga pedig az ízletes, lédús leveleket. A hozzájuk hasonló, úgynevezett „kártékony” állatok (habár az relatív, hogy a Föld szempontjából mi a kártékonyabb, ők vagy az emberek) ellen pedig különböző irtószerekkel és vegyszerekkel védekeznek a gazdák, milliárdnyi kicsit állat halálát okozva. Ezek a szerek ráadásul nekünk sem tesznek jót.
5/6. A méhek is veszélyben vannak
Mivel a vegán étrend semmit nem engedélyez ami állati eredetű, a vegánok tehéntejet sem fogyasztanak. A tejről azonban nem könnyű lemondani, ezért különböző növényi alapú alternatívák jelentek meg mint például a rizstej, szójatej vagy mandulatej. Utóbbi csak Kalifornia Államban milliárdos üzlet évente.
A megnövekedett kereslet a mandula iránt viszont azzal jár, hogy a mandulavirágot méhekkel poroztatják be, amivel nem lenne gond, de sokszor kizsákmányolják az állatokat. Egyrészt nem tesz jót nekik, ha csak egyféle virágporhoz jutnak, hiszen természetes élőhelyükön változatos növényállomány állna rendelkezésükre. Másrészt az is előfordul, hogy túl sok mézet vesznek el tőlük, a cukorszirup pedig közel sem olyan tápláló számukra, mint a saját maguk által előállított méz. Ez az életforma a dúskálás és az éhezés közötti libikókára kényszeríti őket.
6/6. Így sokkal több állat pusztul el
Mike Archer, az ausztrál New South Wales Egyetem professzora szerint az előbb említett okokból kifolyólag sokkal több állati életet követel a kizárólag növényalapú táplálkozás. Állítása szerint nem kevesebb, mint huszonötször annyi állat pusztul el ugyanannyi súlyú búza-protein növényi előállításakor, mint szarvasmarha-fehérje esetében. Egy szarvasmarha például egy ember egész éves fehérjeszükségletét ellátja.
Ha ezt a proteinmennyiséget csak növényből visszük be, akkor azzal sokkal több – számításai alapján a már említett huszonötször annyi – állat halálát okozzuk akaratunkon kívül. A professzor szerint a farmokon tartott tehenek jó életet élnek, a vadonban már úgysem lennének képesek életben maradni és ha a szabályoknak megfelelően vágják le őket – tehát előtte elkábítják – akkor a haláluk is emberséges.