A piknik
Volt egy olyan időszak, amikor annyira nem volt pénzem egyedülálló anyaként, hogy a közértben kéregettem penészes sajtokat, kenyeret, lejárt élelmiszert az ott dolgozóktól. Otthon mindenről levágtam a penészt, kis darabokra vágtam az ételt, kiterítettem a szoba közepére egy takaról és azt játszottuk a gyerekekkel, hogy piknikezünk. Imádták és sosem tudták meg, mi volt a piknik oka.
Babaváró
Teherbe estem az akkori barátomtól. Mivel egész életemben tudtam, hogy minimális az esélye, hogy legyen gyerekem, én csodaként tekintettem a dologra. A barátom azt mondta, elhagy, ha nem vetetem el, mert nincs pénzünk. Dacosan vettem egy babakönyvet és pár rugdalózót. Három hét múlva elvetéltem és a barátom visszavitette velem a boltba a könyvet és a kisruhákat.
Olvass még a témában
A flakon
Anyám temetéséről - azaz a halotti torról - megmaradt egy hatos flakon kóla és hazavittem. Öt üveggel megittam, de a hatodikat képtelen vagyok, évek óta ott áll a garázsban. A feleségem egy nap ki akarta dobni és nem értette, miért ordítottam, hogy nem teheti.
A cikk folytatódik, lapozz!
