Lássuk be: a hagyma az egyik legjobb zöldség a világon. Szinte minden ételhez használható, és nagyon jó ízt ad még a legalapvetőbb, legegyszerűbb fogásoknak is. Én, mint nagy hagymarajongó, rendszeresen küzdök azzal, hogy bár nagyon szeretném szinte mindenbe beletenni ezt a zöldséget, gyűlölöm összevágni, hiszen mindig sírás a vége. Próbáltam már minden trükköt, de eddig semmi sem vált be – ezt az egyet kivéve, amit ráadásul a tudomány is alátámaszt.
Miért sírunk hagymavágás közben?
Ahhoz, hogy megértsük, miért is működik ez a nagyon egyszerű trükk, érdemes tudni, hogy mi okozza a hagyma megríkató hatását. Az egész gyakorlatilag a hagyma védekezési mechanizmusa, amivel el akarja kerülni, hogy elpusztítsák. Ha belevágunk a „húsába”, kénvegyületeket enged ki magából.
Korábban a néphiedelemben úgy gondolták, hogy a sirató hatás a hagymában található illóolajok eredménye, ez azonban értelemszerűen nem igaz. A könnyezést kiváltó vegyületek ugyanis egy bonyolult kémiai folyamat eredményei, amelyekkel a hagyma pont azt akarja elérni, hogy ne együk meg. Olvass még a témában
Ha késsel felsértjük a hagymát alkotó sejteket, enzimek szabadulnak fel belőlük. Ezek az enzimek rögtön reakcióba is lépnek a hagymában egyébként aránylag nagy mennyiségben jelen levő kénnel, és egy nagyon bonyolult nevű vegyületet alkotnak. Az S-1-propenil-cisztein-szulfoxidot, ami gáz halmazállapotú, és szerencsénkre elég instabil. Ugyan szétterül a levegőben, és bekerülhet a szemünkbe, de például vízzel érintkezve azonnal felbomlik.
