Rengeteg pszichológiai és biológiai információ tárható fel az illatunkból, de úgy tűnik, valamilyen oknál fogva úgy döntünk, hogy figyelmen kívül hagyjuk ezeket.
XIV. Lajos francia király megszállottja volt az illatoknak. Vágott virágok díszítették Versailles minden szobáját, a bútorokat és a szökőkutakat parfümökkel szórták be, csakúgy, mint a palotába belépő látogatókat. Függetlenül attól, hogy hogy ennek oka az illatok szeretete vagy a személyi higiéné hiányának elfedése volt, Lajos szeretett az illatokkal játszani.
Testszagunk részleteket tárhat fel egészségünkről, például a betegségek jelenlétéről (a kolera például édes és erősen cukros illatú, mint a romlott alma). „Információkat fedhet fel a szagunk az étrendünkről is” – mondja Mehmet Mahmut, az ausztráliai Macquarie Egyetem szaglás- és szagpszichológusa.
„Van néhány tanulmány, amely ellentmond egymásnak, de a csoportom úgy találta, hogy minél több húst fogyaszt valaki, annál kellemesebb az illata.”
A férfiak a nők testszagát kellemesebbnek és vonzóbbnak találják a menstruációs ciklus follikuláris szakaszában, amikor a nők a legtermékenyebbek, a legkevésbé kellemesnek és vonzónak a menstruáció alatt. Ez hasznos lehetett őseink számára a jó reprodukciós jelöltek felderítésében – vetik fel a tanulmány szerzői. A férfiak tesztoszteronszintje szintén javíthatja az illatukat.
Bár étrendünktől és egészségünktől függően változhat, sok mindent, ami illatunkat egyedivé teszi, genetikánk határozza meg. A testszagunk elég specifikus, a szaglásunk pedig elég pontos ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek például egypetéjű ikrek izzadt pólóit összepárosítani egy csapat idegen pólója közül.
„Ez azért fontos, mert megmutatja, hogy a gének befolyásolják az illatunkat” – mondja Agnieszka Sorokowska, pszichológus és az emberi szaglás szakértője a lengyelországi Wroclawi Egyetemen.
„Vagyis elképzelhető, hogy képesek vagyunk genetikai információkat begyűjteni más emberekről az által, hogy megszagoljuk őket.”
Olyan kozmetikumokat választunk, amelyek megfelelnek genetikailag meghatározott szagpreferenciáinknak. Sorokowska és munkatársai megmutatták, hogy az illatanyag-választás alapján lehet értékelni valakinek a személyiségét is.
De hasznosak-e számunkra a testszagokból nyert információk?
Egy tanulmányban részt vevő nők olyan pólókat kaptak, amelyeket véletlenszerűen kiválasztott férfiak viseltek. Megkérték őket, hogy rangsorolják a pólókat az alapján, mennyire kellemesek. Elsőbbségi sorrendjük ugyanazt a mintát követte, mint az úgynevezett humán leukocita antigén (HLA) különbségei.
A HLA a fehérjék egy csoportja, amely segíti immunrendszerünket abban, hogy azonosítsa a hozzánk tartozó sejteket és a sejteket, amelyek valamiből vagy valaki másból származnak – és ezért potenciális kórokozók. A HLA-t kódoló gén az immunválaszunkban használt néhány más fehérjét is kódol. Hasznos tudnivalóként szolgál a tudósok számára annak megismerésére, hogy milyen immunvédelmet tud nyújtani immunrendszerünk.
A HLA-profilod nagy valószínűséggel különbözik minden más embertől, akivel találkozol – bár a közeli rokonoké valamivel hasonlóbb. Genetikai szempontból előny, ha valaki olyannal vállalunk gyermeket, akinek eltérő a HLA profilja, mert neki erősebb lesz az immunrendszere.
A vizsgálatban a nők a legkülönbözőbb HLA-profilú férfiak által viselt pólókat helyezték az első helyre, és a leghasonlóbbakat az utolsóra, miközben természetesen nem tudták, hogy ezt csinálják.
Nem ismert az a specifikus mechanizmus, amely a HLA-különbségek miatt jobb testszagot eredményez, mondja Sorokowska. „De úgy gondolják, hogy a HLA bizonyos anyagok termelését eredményezi, amelyeket a bőr baktériumai emésztenek meg, és amelyek bizonyos szagot produkálnak.”
Vajon használják az emberek a testszagában rejtett genetikai információkat partnereik kiválasztásához?
Úgy tűnik, nem. A csaknem 3700 házaspárt vizsgáló tanulmányban annak valószínűsége, hogy az emberek eltérő HLA-jú partnert választottak, nem haladta meg a véletlenszerűség szintjét. Előfordulhat, hogy előnyben részesítünk bizonyos szagokat, és ennek genetikai oka lehet, de nem a szagok alapján cselekszünk, amikor kiválasztjuk, kivel házasodunk össze.
„De annak ellenére, hogy a HLA nem befolyásolja a döntéseket, befolyásolja a szexuális jólétet” – mondja Sorokowska. A veleszületett anosmiában (szaglásuk elvesztése) szenvedők rosszabb kapcsolati eredményeket mutatnak fel – állítja egy Drezdai Egyetemen írt tanulmány.
Azoknak a pároknak, akiknek magas a HLA-eltérése – ami vélhetően véletlenül történt – a legmagasabb a szexuális elégedettség és a legmagasabb a gyermekvállalási vágy. Ezt a kapcsolatot erősebben észlelték a nőknél. A hasonló HLA-val bíró férfiakkal partneri kapcsolatban álló nők több szexuális elégedetlenségről és kisebb gyermekvállalási vágyról számoltak be.
Egy másik tanulmányban házas nők hozták be férjük pólóit, és egyedülálló nők hozták be plátói barátjuk pólóit, és ezeket több, véletlenszerűen kiválasztott férfi pólóval keverték össze. Mahmut tanulmánya szerint az idegen férfiak pólójának illata erőteljesebb volt, mint a házas férfiak pólójának illata.
Úgy véli, hogy ennek oka lehet: „Léteznek bizonyítékok a magas tesztoszteronszint és az erősebb testszag közötti összefüggésre. Tudjuk, hogy összefüggés van a tesztoszteron csökkenése és az öregedés között. A párkapcsolatban élő férfiaknak, és még inkább azoknak, akiknek gyermekük van, jellemzően alacsonyabb a tesztoszteronszintjük.”