Hiba nélkül
Az első gyerekemmel túl szigorú voltam, a legkisebbel túl engedékeny, a középsőnek pedig több figyelmet kellett volna adnom. Három unokám van és örülök, hogy kaptam az élettől esélyt, hogy kijavítsam a hibákat, amiket a gyerekeim nevelésében követtem el. Sokkal boldogabb vagyok nagymamaként, mint anyaként voltam.
Korai öröm
Nagyon korán lettem nagymama, sokkal azelőtt, hogy készen álltam volna rá. Én húszévesen szültem a lányomat, amit sosem bántam meg, de így az egész fiatalkorom a gyerekneveléssel telt. 41 éves voltam, amikor „kirepült” és azt hittem, lesz legalább tíz évem magamra, amikor utazgatok, újra felveszem az elhagyott hobbijaimat és egy kicsit jobban megismerem magam, hogy ki vagyok az anyaságon kívül. A sors viszont közbeszólt, a lányom 22 évesen anyuka lett, én pedig ezáltal egy fiatal, 42 éves nagymama. Imádom az unokámat és szívesen segítek, de egy kicsit gyászolom azt a tíz évet, amit úgy akartam eltölteni, hogy nincs gyerek az életemben.
