Amit ezután éreztem
Értetlenül álltam az eset előtt. Nem dühösen, legalábbis nem elsősorban, inkább tanácstalanul. Mert az ember azt tanulja, hogy az orvos az, akiben meg kell bízni. Hogy ő látja, amit te nem látsz. Hogy a fehér köpeny mögött ott van a tudás, a figyelem, a felelősség. És aztán kiderül, hogy olyasmit vett észre egy laikus, aminek a szakember figyelméből kellett volna következnie. Mondtam magamnak, hogy ő is ember. Hogy mindenki lehet fáradt, hogy mindenki elnézhet dolgokat, hogy egy rendelőben sok a beteg és kevés az idő. Ezek valós érvek. Megértem őket. Mégis ott maradt bennem valami, ami nem tudott teljesen feloldódni. Egy bizonytalanság. Ha most elkerülte a figyelmét, mi az, amit legközelebb nem vesz észre?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
