Állatbarát
A húgom volt pasija az első pár találkozás alkalmával nagyon szimpatikus volt, amíg egy vasárnapi ebéden kedélyesen el nem mondta, hogy gyűlöli az állatokat és azért szeret állatkertbe járni, mert ott ketrecben tartják őket és „minél kisebb a ketrec, annál jobb”. Szerencsére nem tartott sokáig a kapcsolat, azóta pedig a srác börtönben ül, mert miközben a légpuskájával lövöldözte az erkélyéről a kutyákat, sikerült eltalálnia egy járókelőt is.
A nagybácsi
Nagynéném lánykora óta Amerikában él, eddig három férjet fogyasztott el. Mikor hazalátogatott tavaly karácsonykor, kérdeztem, hogy mi lett Frank bácsival, őt kifejezetten bírtam. Nagynéném elmesélte, hogy egyszer részegen Frank bevallotta neki, hogy fiatalon felvett egy stoppost, akivel vitába keveredett, megölte és eltemette a sivatagban. Nagynéném nem hitt neki - azt hitte, részeg hadoválás - egészen addig amíg nemrég meg nem találták a maradványokat a sivatagban és le nem tartóztatták Frankie-t.
Olvass még a témában
A forgalom
Egyik haverom pultosként dolgozik és láttam rajta, hogy egy ideje csendesebb, visszahúzódóbb lett. Kérdeztem, mi baja, de csak akkor mondta el, amikor egy buli után kettesben voltunk és már túl volt pár felesen. Hónapokkal azelőtt egy csendes este a pultnál iszogatott egy férfi, aki éppen válófélben volt és a felesége után sírt. Haverom aznap este nem volt túl megértő kedvében és azt tanácsolta a férfinak, hagyja a fenébe a nőt, most is biztos éppen valaki más „döngeti” és rajta nevetnek. A férfi nem szólt semmit, fizetett, majd kiment a bárból, egyenesen kisétálva az úttestre, a forgalomba. Az első autó elütötte, vagy húsz méter repült és egyből meghalt. A barátom felelősnek érzi magát a haláláért.
A cikk folytatódik, lapozz!
