Arra a kérdésre azonban már kevesebben tudják a választ, hogy mit csinál ebben a pillanatban a bal és mit csinál a jobb agyfélteke? Miért vannak egyáltalán elkülönülve egymástól? Hogyan kommunikálnak? Melyik a domináns és miért éppen az?
A világháló tele van olyan tesztekkel, melyek azzal csalogatják az olvasót, hogy egy játékos feladattal egyszer s mindenkorra kiderül, melyik agyféltekéje a domináns. A valóságban azonban ez közel sem ilyen egyszerű. Biztosra csak egy koponyafeltáráson alapuló komplex orvosi vizsgálat során derülhet ki bárkiről is, hogy bal vagy jobb agyfélteke domináns-e. Ennek ellenére érdekes különbségek magyarázatára bukkanhatunk a saját és a körülöttünk élők viselkedésére vonatkozóan, ha néhány alapvető ténnyel tisztában vagyunk. Először is, azzal, hogy a két agyfélteke valójában két teljesen különböző személyiség, mely minden másodpercben máson gondolkodik, és másként érzékeli a jelen történéseit.
A Harvard Egyetem neuroanatómusa, dr. Jill Board Taylor szerint a jobb agyféltekénk számára nem létezik sem a beszéd, sem az idő fogalma, a jelenben él, az érzékeinken (hallás, látás, tapintás, szaglás, ízlelés) keresztül tapasztalja meg a valóságot. A bal agyfélteke eközben minden eseményt a múltban átélt történésekhez kapcsol és lehetőségeket vetít ki ezáltal a jövőnkre nézve, továbbá, ahogy a kutató mondja: „folyamatosan szövegel, megállás nélkül beszél hozzánk, figyelmeztet, irányít, szabályoz”. Olvass még a témában
Dr. Taylor 1996 decemberében saját élményként tapasztalta meg, milyen következményei vannak annak, ha az egyik agyfélteke felmondja a szolgálatot. A kutató egy reggel arra ébredt, hogy agyvérzést kapott – bár erről természetesen akkor még fogalma sem volt – és agyának bal fele fokozatosan leállt. Egyik tudományos előadásában részletesen beszámol arról, milyen változásokat tapasztalat a gondolkodásmódjában, a viselkedésében, miközben átélte a stroke-ot:
Egy biztos, a két agyfélteke összehangolt működése nélkül ezeket a sorokat aligha tudná elolvasni bárki is. A jobb oldal az, amely felismeri a betűk formáját és a bal oldal, amely képes összeolvasni a betűket, s mindez persze a másodperc tört része alatt történik. Az összehangolt működést elősegíthetjük gyakorlatokkal, mely több órás munka után, iskolai vagy munkahelyi megmérettetések előtt pozitív hatást fejt ki a koncentrációra.
Az egyik legegyszerűbb ilyen gyakorlat, ha a végtelen jelet (fektetett nyolcas) lerajzoljuk egy papírlapra és többször átrajzoljuk. Majd a másik kezünkbe vesszük a ceruzát és azzal is átrajzoljuk néhányszor az ellentétes irányban. Végül fordítsuk meg a lapot, és egyszerre, mindkét kezünkbe ceruzát fogva, rajzoljunk két végtelen jelet a két különböző irányban és folyamatosan végezzük ezt a mozdulatot egy percig.
Mit csinál a bal és mit csinál a jobb?
Tegyük fel, hogy egy barátunkat vagy ismerősünket várjuk egy megbeszélt időpontban a Deák Ferenc téren. Üldögélünk egy padon és várjuk, hogy megérkezzen, akire várunk. Mit csinál ezekben a percekben a bal és mit a jobb agyfélteke? A bal agyféltekénk azzal lesz elfoglalva, hogy hány óra van, mióta várunk már, mire számíthatunk, még mennyit kell várni, melyik irányból fog érkezni a barátunk, hogyan fogjuk üdvözölni egymást. Folyamatosan elemezgeti a közeledő alakokat, arcokat, s minket megkülönböztet a külvilágtól, de közben emlékeztetni fog arra is, hogy nem indítottuk el a mosógépet, hogy holnap délelőtt 11-re fogorvoshoz kell mennünk, felolvassa a közelben elhaladó járművek rendszámát, a plakátok szövegeit, megszámol ezt-azt és nem mellesleg, eközben testünk teljes jobboldalát irányítja.
Mit tesz eközben a jobb agyfélteke? Azon kívül, hogy a test bal oldalát irányítja, némán hallgatja a város zaját, a madarakat, a szél zúgását, érzékeli a hőmérsékletet, eldönti, hogy kellemes vagy kellemetlen illatot érzünk-e (ez egyébként összefügg azzal is, hogy mit látunk). A jobb agyfélteke a várakozás közbeni érzéseinkre összpontosít, kizárólag az itt és mostban él, az adott pillanatot ragadja meg. Áramlik az eseményekkel, vágyakozik, a környezetben fellelhető színek hatása alatt fantáziál és kreatívan képzeleg. Mindeközben a két félteke egy 300 millió axon rostot tartalmazó kérges testen keresztül villámgyorsan kommunikál egymással, szelektálja azokat az ingereket, melyekre szükségünk van és a tudatos szintre emeli ezeket.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
