Egy gyakorlat, amivel összehangolod a jobb és bal agyféltekéd

Egy gyakorlat, amivel összehangolod a jobb és bal agyféltekéd

Címlap / Életmód / Egészség / Egy gyakorlat, amivel összehangolod a jobb és bal agyféltekéd

Vannak az életünkben dolgok, melyeket bár még sosem láthattunk, biztosan tudjuk, hogy léteznek. Nem kell rögtön a mennyországra gondolni, ennél sokkal egyszerűbb dolgokról is megbizonyosodhatunk a nap minden pillanatában, hogy léteznek. Az egyik ilyen az agyunk. Mindenki tudja, hogy az agyunk két jól elkülöníthető részre oszlik, a bal és a jobb agyféltekére.

Arra a kérdésre azonban már kevesebben tudják a választ, hogy mit csinál ebben a pillanatban a bal és mit csinál a jobb agyfélteke? Miért vannak egyáltalán elkülönülve egymástól? Hogyan kommunikálnak? Melyik a domináns és miért éppen az?

A világháló tele van olyan tesztekkel, melyek azzal csalogatják az olvasót, hogy egy játékos feladattal egyszer s mindenkorra kiderül, melyik agyféltekéje a domináns. A valóságban azonban ez közel sem ilyen egyszerű. Biztosra csak egy koponyafeltáráson alapuló komplex orvosi vizsgálat során derülhet ki bárkiről is, hogy bal vagy jobb agyfélteke domináns-e. Ennek ellenére érdekes különbségek magyarázatára bukkanhatunk a saját és a körülöttünk élők viselkedésére vonatkozóan, ha néhány alapvető ténnyel tisztában vagyunk. Először is, azzal, hogy a két agyfélteke valójában két teljesen különböző személyiség, mely minden másodpercben máson gondolkodik, és másként érzékeli a jelen történéseit.

A Harvard Egyetem neuroanatómusa, dr. Jill Board Taylor szerint a jobb agyféltekénk számára nem létezik sem a beszéd, sem az idő fogalma, a jelenben él, az érzékeinken (hallás, látás, tapintás, szaglás, ízlelés) keresztül tapasztalja meg a valóságot. A bal agyfélteke eközben minden eseményt a múltban átélt történésekhez kapcsol és lehetőségeket vetít ki ezáltal a jövőnkre nézve, továbbá, ahogy a kutató mondja: „folyamatosan szövegel, megállás nélkül beszél hozzánk, figyelmeztet, irányít, szabályoz”.

Dr. Taylor 1996 decemberében saját élményként tapasztalta meg, milyen következményei vannak annak, ha az egyik agyfélteke felmondja a szolgálatot. A kutató egy reggel arra ébredt, hogy agyvérzést kapott – bár erről természetesen akkor még fogalma sem volt – és agyának bal fele fokozatosan leállt. Egyik tudományos előadásában részletesen beszámol arról, milyen változásokat tapasztalat a gondolkodásmódjában, a viselkedésében, miközben átélte a stroke-ot:

[embedded content]

Egy biztos, a két agyfélteke összehangolt működése nélkül ezeket a sorokat aligha tudná elolvasni bárki is. A jobb oldal az, amely felismeri a betűk formáját és a bal oldal, amely képes összeolvasni a betűket, s mindez persze a másodperc tört része alatt történik. Az összehangolt működést elősegíthetjük gyakorlatokkal, mely több órás munka után, iskolai vagy munkahelyi megmérettetések előtt pozitív hatást fejt ki a koncentrációra.

Az egyik legegyszerűbb ilyen gyakorlat, ha a végtelen jelet (fektetett nyolcas) lerajzoljuk egy papírlapra és többször átrajzoljuk. Majd a másik kezünkbe vesszük a ceruzát és azzal is átrajzoljuk néhányszor az ellentétes irányban. Végül fordítsuk meg a lapot, és egyszerre, mindkét kezünkbe ceruzát fogva, rajzoljunk két végtelen jelet a két különböző irányban és folyamatosan végezzük ezt a mozdulatot egy percig.

Mit csinál a bal és mit csinál a jobb?

Tegyük fel, hogy egy barátunkat vagy ismerősünket várjuk egy megbeszélt időpontban a Deák Ferenc téren. Üldögélünk egy padon és várjuk, hogy megérkezzen, akire várunk. Mit csinál ezekben a percekben a bal és mit a jobb agyfélteke? A bal agyféltekénk azzal lesz elfoglalva, hogy hány óra van, mióta várunk már, mire számíthatunk, még mennyit kell várni, melyik irányból fog érkezni a barátunk, hogyan fogjuk üdvözölni egymást. Folyamatosan elemezgeti a közeledő alakokat, arcokat, s minket megkülönböztet a külvilágtól, de közben emlékeztetni fog arra is, hogy nem indítottuk el a mosógépet, hogy holnap délelőtt 11-re fogorvoshoz kell mennünk, felolvassa a közelben elhaladó járművek rendszámát, a plakátok szövegeit, megszámol ezt-azt és nem mellesleg, eközben testünk teljes jobboldalát irányítja.

Mit tesz eközben a jobb agyfélteke? Azon kívül, hogy a test bal oldalát irányítja, némán hallgatja a város zaját, a madarakat, a szél zúgását, érzékeli a hőmérsékletet, eldönti, hogy kellemes vagy kellemetlen illatot érzünk-e (ez egyébként összefügg azzal is, hogy mit látunk). A jobb agyfélteke a várakozás közbeni érzéseinkre összpontosít, kizárólag az itt és mostban él, az adott pillanatot ragadja meg. Áramlik az eseményekkel, vágyakozik, a környezetben fellelhető színek hatása alatt fantáziál és kreatívan képzeleg. Mindeközben a két félteke egy 300 millió axon rostot tartalmazó kérges testen keresztül villámgyorsan kommunikál egymással, szelektálja azokat az ingereket, melyekre szükségünk van és a tudatos szintre emeli ezeket.

Létezik-e folyamatos agyfélteke dominancia?

Visszatérve az online tesztekre, azt kell mondanunk, hogy szórakoztató kikapcsolódást nyújtanak, de nem szabad ezeket annyira komolyan venni. Bár sokan szeretik eképpen is megkülönböztetni magukat, kutatások szerint semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy valaki születésétől fogva vagy genetikailag meghatározva valamely agyféltekéjének irányítása alatt élje le az életét. Vannak helyzetek, amikor az egyik, s van, amikor a másik félteke veszi át a gyeplőt.

Általánosságban igaz, hogy ma egy bal agyfélteke orientált világban élünk, a beszéd, a szabályok, a megkövetelt logikusság és a megfelelési kényszer mind-mind ezt az oldalt ösztönzi aktivitásra. Ezért is lenne fontos, hogy hagyjunk magunknak teret és időt olyan tevékenységekre (zene, művészetek, fantázia, kreativitás), melyek engedik a jobb oldalt is kibontakozni annak érdekében, hogy az egyensúly fennmaradjon.

VIDEO Ők lesznek 2024 legszerencsésebb csillagjegyei

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!