Véleménycikk: Schuszter Borka
Eleinte valami zavar. Furcsa. Igazságtalan. Fárasztó. Néha még panaszkodunk is miatta. Aztán telnek a hetek, hónapok, évek, és egyszer csak már úgy mesélünk róla, mint valami teljesen természetes dologról. De mondok még durvábbat: beleszületünk egy helyzetbe, látunk magunk körül valamit, és bele sem gondolunk, hogy másképp is lehetne.
„Hát nálunk ez így működik.”
Ez a mondat szerintem veszélyesebb, mint amilyennek hangzik.
Én is sokszor használtam már. Munkahelyen, magánéletben, otthon. És közben észre sem vettem, hogy miközben azzal magyarázok valamit, hogy „így szoktuk”, valójában csak azt mondom: ezt már olyan régóta csináljuk, hogy elfelejtettem megkérdezni, miért. Olvass még a témában
Felnőtt vagyok, de néha lövésem sincs, mit csinálok. Egyedül vagyok ezzel?
„Ha sírt, azonnal ment a pofon” – Így sebzi meg egy anya a fia lelkét
Feleség vagyok, nem projektmenedzser – Hogyan lett a nőkből a háztartás titkárnője?
A Bakony közepén élek, mégis egy fővárosi mutatta meg, mit nem veszek észre – az első erdőfürdőm tapasztalatai
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
