Az anyák sorsa
A férjem egy kigyúrt alfahím. Nagyhangú, erős, férfias. A sok nyegle szerencsétlen exem után pont ilyen társra vágytam: akire lehet támaszkodni, aki irányt mutat, és nem nekem kell irányítanom a kapcsolatot.
Ez így is volt, amíg meg nem születtek a gyerekek – azóta viszont minden én csinálok, én szervezek, én döntök el. A „családfő” egy napot nem tud lemenedzselni a gyerekekkel, ötpercenként hívogat valami kérdéssel. Elfogadtam – mert kénytelen voltam –, hogy ez az anyák sorsa, de nagyon nem tetszik.
A férj, az apa
„Meghalnék értetek.”
– hangoztatja büszkén a gyermekeim apja, amire csak annyit tudok mondani, hogy ez nagyon nemes gesztus, de senki sem kéri tőle. Amit kérünk, az annyi, hogy hetente egyszer húzza ki a kukát. Vagy szerelje meg a polcot, ami három hónapja lóg. Esetleg néha ő is berámolhatná a mosogatógépet, vagy elmehetne életében először egy szülői értekezletre. Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. október 5. a numerológia szerint: elmélyülés és önreflexió
Az anyai sikerem valódi jele: amikor a lányomnak már nem lesz rám szüksége
Miért nem tudok más nők sikerének örülni úgy, hogy közben nem a saját kudarcomra gondolok?
„Sok férfi az öngyilkosság szélén áll, a társadalom meg kineveti” – férfiak randigurujaként ezt a 7 dolgot üzenem a nőknek
Esetleg játszhatna félórát a gyerekekkel, hogy legyen időm végre hajat mosni. Nem meghalni kell értünk, csak részt venni az életünkben.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
