Felosztottuk a házimunkát: mert nem, nem elég, hogy egyikünk csak „segít”

Írta Nyul Debóra 2025.08.11.

Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.

Számtalanszor megkaptam a kérdést az utóbbi években: „Neked segít a párod otthon a takarításban?” Ilyenkor a mai napig elkerekedő szemekkel tudok nézni. Mindketten teljes állásban dolgozunk. Ez a mi közös otthonunk – miért csak „segítene”, vagy épp én neki? Nem a közös felelősségünk? Hiszem, hogy igen.

A háztartás fenntartása egy olyan feladat, ami – a tapasztalataim szerint – sokszor nem kapja meg azt a figyelmet, amit megérdemelne. Sok családban, párkapcsolatban előfordul, hogy az egyik fél végzi a házimunkák többségét, míg a másik csak „segít”. Ez hosszú távon szerintem nemcsak nehezen fenntartható, hanem szinte biztosan nem is igazságos.

Zsíros konyharuha? Ez a filléres trükk oldja meg

Akkor most egyenlőek vagyunk, vagy sem?

Az a kifejezés, hogy „valaki csak segít a házimunkában”, már önmagában azt sugallja, hogy az alapvető felelősség nem oszlik meg egyenlően. A házimunka nem egy extra teher, amit az egyik fél végez, a másik pedig időnként „besegít” – hanem egy közös feladat, amit meg kell osztani. Ez szerintem nemcsak az igazságosságról szól, hanem a kapcsolati harmóniáról, kölcsönös tiszteletről és önállóságról is.