Rabszolga
Elegem lett abból, hogy az én munkámért a főnökeim aratják le a babért és a cég degeszre keresi magát, nekem meg könyörögnöm kell egy minimális fizetésemelésért. Mivel imádom a munkámat (marketing), mindent egy lapra feltéve megalapítottam a saját cégem.
Az első két év nagyon nehéz volt, szó szerint előfordult, hogy a hónap utolsó hetén már egy fillérem sem volt, de végül beindult és most a magam ura vagyok. Ahelyett, hogy megfizettek volna, teremtettek egy kemény konkurenciát és soha többé nem leszek senki rabszolgája.
Stabilitás
Velem pont fordítva történt. Szabadúszó grafikusként a húszas éveimben elég lazán vettem a dolgokat. Hol volt munkám – és pénzem – hol nem, de nem nagyon izgatott. Volt, hogy egy-egy haver kanapéján húztam meg magam, de szabad voltam. Olvass még a témában
„Vasárnap reggel 7-kor a telefonban üvöltött velem” – Elviselhetetlen főnökök
„Már kislányként azt kellett hallgatnom, hogy milyen rossz élete volt miattam” – A szüleid nyomorát hallgatni gyerekként érzelmi bántalmazás
Amikor neked kell lebontani mások vélt falait – határhúzás, következő szint
„Átlagosnak lenni nem jó érzés, de sajnos azok vagyunk: te is, én is.” Tények pszichológusoktól, amit sosem mondanak ki hangosan
Most viszont gyermeket várunk a barátnőmmel és kénytelen voltam keresni valami stabil munkát, ami fizeti utánam az egészségbiztosítást és rendszeres, biztos jövedelmet biztosít. Borzasztó nehéz a lazaság után ingben irodába járni, de nem bánom, mert éppen ideje volt, hogy benőjön a fejem lágya.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
