Vajon tényleg több terhességi szövődmény volt az elmúlt időszakban, vagy csak több embert ismerünk, és több hírt látunk a témában?
Az a szomorú helyzet, hogy egyes statisztikák szerint drasztikusan megnőtt a terhességi szövődmények száma, pedig azt várhatnánk, hogy a modern orvostechnikáknak hála csökken. Ugyan az egészen súlyos betegségeket egyre jobban és jobban tudjuk szűrni, illetve a vészhelyzetben történő beavatkozások jó arányban mentik az anyák és gyermekeik életét, a szövődmények mégis nőnek.
A kutatók az Egyesül Államok Országos Egészségügyi Statisztikai Központjának eredményeit elemezték. Ebből kiderült, hogy az elmúlt évtizedben több mint 50%-kal nőtt a terhességi rendellenességek száma. Talán egyből rávágod, hogy ez azért van, mert egyre később szülnek a nők. A statisztika viszont azt is megmutatta, hogy az életkor, mint kockázati tényező, csupán 2%-ban volt jelen. Mi a helyzet a fennmaradó 48%-kal?
A tanulmány szerzői remélik, hogy az új adatok a gyermekvállalást tervező nők lehetséges egészségügyi problémáira helyezik a hangsúlyt. Úgy tűnik ugyanis, hogy azzal sokkal inkább foglalkoznunk kell, mint az életkorral.
Nőtt az átlagéletkor, de nem ez befolyásolta a szövődmények mennyiségét
A vizsgált időszakban a várandós nők átlagéletkora 27,9 évről 29,1 évre nőtt (2011-2019 között). Más faktorok is növekedtek: a koraszülések, valamint az alacsony születési súly is jellemzőbb volt.
„Az anyává válás várható időtartama egyre inkább kitolódik, de legtöbbször nem ez okozza a kedvezőtlen szülési kimeneteleket. Sokkal jellemzőbb, hogy a terhesség előtt, vagy alatt kialakult egészségügyi problémák – mint amilyen a magas vérnyomás és a cukorbetegség – okozzák a rendellenességeket. Ezt azért olyan fontos hangsúlyozni, mert ezek olyan faktorok, amelyekre van ráhatásunk, tehetünk ellenük” – mondta Dr. Zachary Hughes.
Miért olyan nagyon fontos figyelnünk ezekre?
A születési szövődmények jelentős egészségügyi következményekkel járhatnak mind az anya, mind a gyermek számára. Olyan súlyos problémák is ide tartoznak, mint pl. a szívbetegségek kialakulásának fokozott kockázata.
Az orvosok szerint ez nagyon helytelen hozzáállás, szerencsésebb lenne legalább 6-12 hónappal felkészíteni a testünket erre a hatalmas és testileg-lelkileg megterhelő változásra. Le kell szokni a dohányzásról, a káros szenvedélyekről, ki kell alakítani egy egészséges étrendet, valamint bevezetni a rendszeres mozgást. A kiegyensúlyozott alvás és a szervezet vitaminraktárainak feltöltése szintén hasznosak.
A szakértők szerint további kutatásokra van szükség annak meghatározásához, hogy az egyes kockázatok konkrétan milyen betegségekkel függnek össze. Azt viszont már most is tudjuk, hogy a késői tinédzserkortól kezdve, egészen a harmincas évek elejéig szülő nők körében tapasztalták a legmeredekebb növekedést a kedvezőtlen kimenetelekben. Ez tehát alátámasztja, hogy nem (csak) az életkorunk, hanem igen nagy arányban a várandósság előtt és alatt folytatott életmódunk az, ami befolyásolja az új élet érkezésének körülményeit.