A mai világban sokan érezzük azt, hogy csak úgy rohan az idő, közben pedig folyamatosan sűrűn telnek a mindennapjaink. Az intenzívebb életstílussal alapvetően persze nincs gond, de gyakran, különböző tényezők hatására mégis úgy érezhetjük, hogy megvisel minket. Ennek pedig fizikai és lelki tünetei is lehetnek, amelyekkel fontos törődnünk.
Hogy ezek hogyan ismerhetőek fel, mit tehetünk, ha minket is érintenek, és hogyan lehet általánosságban véve kiegyensúlyozottabb az életvitelünk, arra Mráz Katalin pszichológus válaszol.
Mondhatjuk, hogy manapság sokkal mozgalmasabb világban élünk, mint évtizedekkel korábban?
Valóban sokkal mozgalmasabb világban élünk, mint évtizedekkel korábban. Számos tényező hozzájárulhat ehhez az intenzívebb életstílushoz. Az információtechnológia és az internet forradalma lehetővé tette, hogy az információk gyorsan és könnyen eljussanak az emberekhez. A közösségi média, az okostelefonok megváltoztatták a kommunikációt és az információelérést. Ma már percek alatt hírekhez és információkhoz juthatunk hozzá bármilyen témában, és folyamatosan kapcsolatban lehetünk más emberekkel a világ minden részéről.
A globális gazdaság gyors fejlődése és az elérhető munkalehetőségek sokszínűsége szintén hozzájárul a mozgalmasabb világhoz. Nagyobb mobilitással rendelkezünk, könnyebben költözhetünk és dolgozhatunk más országokban. Az üzleti világ gyorsabban változik, a vállalatoknak gyorsan kell alkalmazkodniuk a piaci körülményekhez és a technológiai fejleményekhez.
Napjainkban mely dolgok váltanak ki belőlünk leggyakrabban stresszt?
A stressz gyakran köthető a munkahelyhez. A magas munkaterhelés, határidők, versengés, munkanélküliség vagy a bizonytalanság a munkahelyen mind-mind hozzájárulhatnak a stressz kialakulásához. Hasonlóképpen okozhatják a stresszt pénzügyi nehézségek, anyagi bizonytalanság is. A személyes kapcsolatok nehézségei, a konfliktusok a családban, párkapcsolati problémák, magány, a baráti viszonyokban felmerülő nehézségek az egyik leggyakoribb okozói lehetnek a krónikus stressznek. Emellett bizonyos személyiségjegyek, például a teljesítményközpontúság, a tökéletességre való törekvés is hozzájárulhatnak a stressz szintünk emelkedéséhez.
Milyen fizikai jelekről ismerhetjük fel, hogy egészségtelenül sokat stresszelünk?
Amikor túl sok stressznek vagyunk kitéve, a testünk fizikai jeleket is küldhet arról, hogy valami nincs rendben.
Ilyenek lehetnek például:
- fokozott fáradtság, állandó kimerültség, nehézség a regenerálódásban, alvászavarok vagy állandó aluszékonyság,
- fejfájás, gyakori és intenzív fejfájások, migrén, feszültség okozta fejfájás,
- izomfeszültség, nyak- és vállfeszültség, izomgörcsök, izomfájdalmak,
- emésztési problémák, gyomorégés, puffadás, emésztési nehézségek, gyakori hasmenés vagy székrekedés,
- szívproblémák: szapora szívverés, szívritmuszavarok, mellkasi fájdalom, magas vérnyomás,
- bőrproblémák, ekcéma, viszketés, száraz bőr, hajhullás,
- legyengült immunrendszer, gyakori megbetegedések, hosszabb ideig tartó gyógyulási folyamatok, könnyen elkapott fertőzések.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a jelek más egészségügyi problémákra is utalhatnak, ezért mindig érdemes orvosi szakvéleményt kérni, ha hosszabb ideig tapasztaljuk ezeket a tüneteket.
Hogyan hathat ránk lelkileg, ha túlságosan leterhelnek a hétköznapok?
Folyamatosan magas szintű stressz és szorongás jelentkezhet, amely gátolhatja a mindennapi tevékenységeket és rontja az életminőséget. Az állandó nyomás és aggodalom hatására a szorongásos zavarok kialakulásának kockázata is megnő.
Növekedhet a hangulatzavarok, például a depresszió kialakulásának kockázata. Az állandó stressz csökkentheti az örömérzetet és elveszíthetjük az érdeklődést a korábban kedvelt tevékenységek iránt.
A krónikus stressz és túlterheltség befolyásolhatja a párkapcsolatunkat és más szociális kapcsolatainkat. Kevesebb időt és energiát fordítunk a szeretteinkre, és ez konfliktusokhoz, távolsághoz vagy elszigeteltséghez vezethet.
Mi segíthet megtalálni a munkánk és a magánéletünk között az egyensúlyt?
Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mi a legfontosabb számunkra az életben. Határozzuk meg a céljainkat és értékeinket, és ezek alapján osszuk be az időnket és energiánkat. Figyeljünk arra, hogy elegendő időt szánjunk azokra a dolgokra, amelyek számunkra fontosak, például család, barátok, pihenés vagy hobbi.
Jó módszer lehet a tervek készítése: készítsünk heti vagy napi tervet, amelyben meghatározzuk a fontos feladatokat és tevékenységeket mind a munkában, mind a magánéletben – időt hagyva a pihenésre és feltöltődésre is. Az időbeosztás segít abban, hogy hatékonyan kezeljük a feladatokat, és ne érezzük magunkat túlzottan leterheltnek.
Mekkora hangsúlyt kellene fektetni a pihenésre?
A pihenésnek kiemelt fontossága van az egészségünk és jóllétünk szempontjából. Bár az egyéni igények eltérőek lehetnek, általánosságban véve a megfelelő pihenés és feltöltődés rendkívül fontos az optimális működéshez és az egyensúly fenntartásához. A pihenésre nemcsak fizikai, hanem mentális és lelki szinten is szükségünk van.
A pihenés mennyisége és minősége az egyéntől és az élethelyzettől függ. Fontos hallgatni a saját testi és lelki szükségleteinkre, és megadni magunknak a szükséges időt a pihenésre. Ez lehet időtöltés a szeretteinkkel, relaxáció, hobbi, sport, meditáció vagy bármi, ami segít ellazulni és feltöltődni. A pihenés beruházás az egészségünkbe és a hosszú távú teljesítményünkbe.
Milyen tevékenységeket ajánlanál az egészséges kikapcsolódáshoz?
Az egészséges kikapcsolódás érdekében számos tevékenység létezik, amelyek segítenek ellazulni, feltöltődni és jól érezni magunkat. Az ajánlott tevékenységek egyéni preferenciáktól függenek, de íme néhány ötlet:
- Szabadban való tevékenységek: sétálás, futás, kerékpározás, túrázás vagy kertészkedés. A természetben való tartózkodás és a friss levegőn végzett mozgás jótékony hatással lehet a testre és a lélekre.
- Művészet és kreativitás: Rajzolás, festés, kézművesség, fotózás vagy bármilyen más alkotó tevékenység. A kreatív kifejezés lehetőséget ad az önkifejezésre, a relaxációra és a flow-élményre.
- Olvasás és írás: Olvassunk el egy érdekes könyvet vagy újságot, vagy írjunk a gondolatainkról, naplót vagy akár kreatív írásokat. Ez a tevékenység segít kikapcsolódni, inspirációt nyújt és hozzájárul az intellektuális fejlődéshez.
- Testmozgás és sport: Végezzünk olyan testmozgást vagy sportot, amelyet élvezünk, például jógát, táncot, úszást vagy bármilyen más fizikai aktivitást. A testmozgás felszabadítja az endorfinokat, javítja a hangulatot és csökkenti a stresszt.
Fontos, hogy a saját igényeinkre, életmódunkra szabva válasszunk kikapcsolódási módot.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Ha hosszabb ideje fáradtnak és kimerültnek érezzük magunkat, és nem tudunk regenerálódni és feltöltődni, akkor érdemes lehet pszichológushoz fordulni. A pszichológus segíthet az okok feltárásában és a megfelelő kezelési stratégiák kidolgozásában.
Kimerültség és fáradtság gyakran társulhat hangulatzavarokkal, például depresszióval vagy szorongással. A pszichológus segíthet a megfelelő diagnózis felállításában és a terápiás módszerek alkalmazásában a hangulatzavarok kezelésére.
Kimerültség és fáradtság mögött érzelmi problémák, például szorongás, pánikrohamok, traumás élmények vagy alacsony önbecsülés is meghúzódhat. A pszichológus segíthet az ilyen jellegű problémák és az érzelmi megterhelések kezelésében.
Minden eset egyedi, és az egyéni szükségletek alapján kell eldönteni, mikor forduljunk pszichológushoz. Ha úgy érezzük, hogy a kimerültség és fáradtság jelentősen befolyásolja az életünket, akkor érdemes segítséget kérni egy szakembertől.