Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.
Beállítom a Google-benA Kikapcsolódás rovat legjobbjai minden pénteken a postaládádban
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
Ready, player, one
A számítógépes játékok és a retró filmek kedvelőinek kultregényéből néhány éve film is készült Steven Spielberg rendezésében, amely 2045-be repít minket. Egy olyan disztópikus jövőbe kapunk bepillantást, ahol az emberek rettenetes körülmények között élnek. Mindezek elől egy virtuális térbe, az Oasis-ba menekülnek.
A rendszer alapítójának halála után nagyszabású játékot hirdetnek, amelyben bárki részt vehet, a feladat csupán az, hogy meg kell találni három elrejtett kulcsot, amely bárhol lehet az egész Oasison belül. Egy fiatal játékos, aki Parsifal néven vág neki a kalandnak, sikerrel veszi az akadályokat, mire azonban a játék végére ér, ráébred, hogy talán nem a virtuális térben kellene keresnie a boldogságot.
A rendszer alapítójának halála után nagyszabású játékot hirdetnek, amelyben bárki részt vehet, a feladat csupán az, hogy meg kell találni három elrejtett kulcsot, amely bárhol lehet az egész Oasison belül. Egy fiatal játékos, aki Parsifal néven vág neki a kalandnak, sikerrel veszi az akadályokat, mire azonban a játék végére ér, ráébred, hogy talán nem a virtuális térben kellene keresnie a boldogságot.
Az emlékek őre
A film alapjául szolgáló könyvet még gyerekkoromban olvastam. A Harry Potter mellett azt hiszem ez volt leginkább hatással rám kiskamaszként. Lois Lowry regényében egy közösséget ismerhetünk meg, ahol minden annyira tökéletes, hogy elsőre talán utópiának gondolnánk.
Szépen lassan viszont kirajzolódik előttünk a háttérben megbújó anti-utópia. A történet főszereplője Jonas, aki abba a korba ért, amikor pályát választanak számára tulajdonságai alapján. Ráosztják az emlékek őre szerepét és miközben kitanulja jövőbeli feladatát, ráébred, hogy a világ, amelyben élnek nagy árat fizet azért, hogy nincs fájdalom és szenvedés.
Szépen lassan viszont kirajzolódik előttünk a háttérben megbújó anti-utópia. A történet főszereplője Jonas, aki abba a korba ért, amikor pályát választanak számára tulajdonságai alapján. Ráosztják az emlékek őre szerepét és miközben kitanulja jövőbeli feladatát, ráébred, hogy a világ, amelyben élnek nagy árat fizet azért, hogy nincs fájdalom és szenvedés.
Olvass még a témában
A tavaszi városnézés, ami újra megtanított lelassítani és figyelni a részletekre
4 napos prágai csajos minivakáció 100 000 forintból? Igen, lehetséges!
Lépést tartasz egy magazin kulturális rovatvezetőjével? Bizonyítsd be ezzel a kvízzel!
Bakancslistás kerti partik: 10+1 tematikus ötlet, amit imádni fogsz
Lopott idő
Képzelj el egy olyan jövőt, amiben egyetlen dolognak van értéke: az időnek. A munka után nem pénzt, hanem időt kapunk, de vásárolni is csak időért cserébe lehet. A 2011-es sci-fiben már 2169-et írunk, az emberek pedig a genetika fejlődésének következtében csupán 25 éves korukig öregszenek.
Utána azonban csak egy évet kapnak, a többit maguknak kell megszerezniük munkával. Mindenki egy számlálóval a karján él, ám míg a szegényebb sorsúak percről percre élnek, a gazdagabbak akár több száz évet élhetnek. A 28 éves gyári munkás Will egy este megment egy 105 éves férfit, másnap reggel pedig arra ébred, hogy 116 évet mutat a számlálója, ami megnyitja a kaput számára egy új élet felé.
Utána azonban csak egy évet kapnak, a többit maguknak kell megszerezniük munkával. Mindenki egy számlálóval a karján él, ám míg a szegényebb sorsúak percről percre élnek, a gazdagabbak akár több száz évet élhetnek. A 28 éves gyári munkás Will egy este megment egy 105 éves férfit, másnap reggel pedig arra ébred, hogy 116 évet mutat a számlálója, ami megnyitja a kaput számára egy új élet felé.
A cikk folytatódik, lapozz!
