Erősen megváltoztak az étkezési szokásaink a koronavírus-járvány alatt. Egyrészt kényszerből, hiszen nem tudtunk ott, akkor és azt enni, amit akartunk, másrészt annyi szabadidőnk lett hirtelen, hogy a baráti találkozások, összejövetelek, szociális programok helyett elkezdtünk főzni.
Friss kutatások szerint sokkal kevesebb húst eszünk, és többet főzünk, előbbi azonban nem kizárólag a COVID-19 érdeme.
A Self.inc kérdőíve szerint az amerikai válaszadók 23 százaléka azt mondta, hogy több növényalapú ételt eszik, mint a koronavírus előtt, ráadásul nemcsak többet főznek, hanem többféle ételt is kipróbálnak – írja a Treehugger.
A válaszadók több mint kétharmada arra használta fel a járvány miatti szabadidejét, hogy megtanuljon főzni, vagy megtanuljon változatosabban főzni. A női válaszadók 62 százaléka, a férfi válaszadók 37 százaléka nyilatkozott így. Annak ellenére, hogy az ilyen kérdőívek általában vegyes eredményekkel zárulnak, szakértők szerint valószínűleg a szigorú szabályozások elmúlta után is marad a főzőkedv, aminek több lehetséges oka is lehet. Egyrészt valószínűleg a válság miatt sokkal kevesebb pénze is lesz mindenkinek folyton étterembe járni és rendelgetni, másrészt komoly az aggodalom az élelmiszerbiztonság miatt is, annak ellenére, hogy a koronavírus alapvetően az ételen keresztül nem terjed. Az is faktor lehet, hogy az emberek még mindig tartanak attól, hogy étterembe menjenek, más emberek közé, maszkok nélkül.
Előnyök és hátrányok
Ez persze azok számára, akik az élelmiszerbizniszben dolgoznak, nem feltétlenül jó hír. A futárok, az éttermi kisegítők, pincérek és szakácsok veszíthetik el munkájukat azért, mert kevesebbet rendelünk tőlük. A családok egészségének azonban mindenképpen jót tesz a váltás, hiszen az otthon elkészített élelmiszerek jellemzően egészségesebbek is.
Ugyanígy az otthon főzés következménye lehet az is, hogy kevesebb húst eszünk a koronavírus-járvány alatt.
A Bloomberg szerint a pandémia előtt a húsfogyasztás mintegy ötven százaléka ételrendelésből fakadt. Ez érthető, hiszen nem mindenki szeret húst készíteni, ráadásul jellemzően ez drágább is, mint a zöldségalapú étkezés, így ha valaki spórolni szeretne, ezen könnyedén tud.
2019 az elmúlt 60 év során az első olyan év volt, amikor nem növekedett, hanem csökkent a globális húsfogyasztás. Az 1970-es évek óta már átalakult, hogy milyen húst eszünk: korábban inkább a marha volt a népszerűbb, azóta a szárnyasok élik aranykorukat (illetve éppen, hogy nem – attól függ, honnan nézzük).
Mi lesz a jövőben?
2020-ban szakértők szerint tovább csökken majd a húsfogyasztás, és nemcsak a koronavírus-járvány miatt. Az állatokat érintő különböző betegségek, mint a sertéspestis, valamint a szárazságok megmaradó hatásai mind befolyásolják ezeket a változásokat. Németországban egyre nagyobb divat a vegetáriánus életmód, a kínai disznóval kapcsolatban pedig élelmiszerbiztonsági problémák vetődtek fel mostanában. Persze a COVID-19 is számít: az éttermek bezártak (statisztikák szerint nagyjából 2,2 millió étterem globálisan a koronavírus áldozatává vált), az embereknek pedig egyszerűen nincs kapacitásuk annyi húst vásárolni, mint amennyit korábban elfogyasztottak.
Érdekes, hogy a koronavírus-járvány alatt a növényalapú húshelyettesítőkért megnőtt a kereslet, különösen azok közül, amelyeket fagyasztva árulnak. A szójakészítmények és a tempeh kereslete is megugrott. Az emberek, úgy tűnik, tényleg a növényalapú étkezés felé indultak el, ami nem is baj. A környezetszennyezés visszaszorításához, a klímaváltozás lelassításához óriási segítség lehet az, ha sokkal kevesebb húst fogyasztunk globálisan.