Ülhetsz otthon, szomorkodva, miközben arra vársz, hogy valaki boldoggá tegyen. Vagy felállhatsz, és tehetsz azért, hogy jól érezd magad, és boldog legyél. Anyukám az utóbbit tanította meg nekem!
Bebizonyította gyerekkoromban, hogy akkor is lehetek boldog, ha közben a világ súlyát cipelem a vállamon, rengeteg kötelezettségem van, és nem csinálhatom mindig azt, amit szeretnék.
Anyukámnak köszönhetem azt, hogy még a nehéz időszakokban is képes vagyok őszintén mosolyogni, mert tudom, hogy mindent csak a megfelelő szempontból kell nézni.
