A döntés meghozatalakor a legfontosabb az, hogy a saját, egyéni igényeinket és tulajdonságainkat vegyük figyelembe. Ha szükséges, szakember tanácsát is kikérhetjük abban, hogy mi a számunkra legmegfelelőbb diéta.
Az utóbbi években például nagy figyelmet kapott a 160 grammos diéta, amelynek a középpontjában a szénhidrátfogyasztásunk szabályozása áll. Bár első hangzásra egy roppant könnyen elkezdhető és kivitelezhető diétának tűnhet, mielőtt belevágnál, jobb, ha tudod, ténylegesen mi mindent foglal magában és milyen esetekben lehetséges, hogy neked is valóban erre a diétára van szükséged. Mindezekre a kérdésekre Mázi-Fülöp Nóra dietetikus ad szakértői válaszokat.
Hogyan kell elképzelni a 160 grammos szénhidrátdiéta étrendjét, milyen élelmiszerek fogyasztása jellemzi?
Első, és legfontosabb azt leszögezni, hogy nem mindenkinek 160 g szénhidrátra van szüksége, csak a köztudatban ezen az összefoglaló néven terjedt el az étrend. Ennek oka az lehet, hogy egy átlagos magasságú, fizikailag nem túl aktív, középkorú nőnek (akiket leggyakrabban inzulinrezisztenciával diagnosztizálnak), körülbelül ennyi az igénye. Ez viszont nagyon sok tényezőtől függ, így mindig egyénileg határozza meg a dietetikus.
Az étrend lényege nagyon röviden összefoglalva, hogy meghatározott mennyiségű, főként lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaz. Az étkezések száma általában 5-6, de itt lehetnek egyéni eltérések. Figyelembe veszi a sejtek inzulinérzékenységének napszaki ingadozását, ennek megfelelően reggel és este nem javasolt gyorsan felszívódó szénhidrátokat fogyasztani.
A tízórai, ebéd és uzsonna esetében változó mértékben egyes gyorsan felszívódó alapanyagok megengedettek, mint például a joghurt vagy a gyümölcsök.Kiknek ajánlott leginkább?
Szénhidrátanyagcsere zavarral diagnosztizáltaknak javasolt étrend, mint például az inzulinrezisztencia, IGT (a cukorbetegséget megelőző állapot), IFG (emelkedett éhomi vércukorszint) vagy a terhességi cukorbetegség.
Mely élelmiszerek tiltottak a diétában?
Tiltott alapanyag lényegében csak az egyszerű cukrok, mint a kristálycukor, a méz, a juharszirup, a kókuszvirágcukor és társaik, és az aszalt gyümölcsök. A többi alapanyag bátran, vagy kisebb-nagyobb megszorításokkal fogyasztható az étrendben. Ilyen például a fehér liszt, amit önmagában nem javasolt használni, de kisebb arányban, kb. 30%-ban felhasználható például kenyérsütéshez, amennyiben a lisztmennyiség további részét teljes kiőrlésű liszt teszi ki.
Kizárólag vagy nagyobb arányban fehér lisztből készült termékek azonban nem javasoltak. Ezen kívül már csak 1-2 gyümölccsel érdemes vigyázni (mint a banán, szőlő), de teljesen kizárni nem szükséges az étrendből. Persze az étrend ennél sokkal összetettebb, de abszolút tiltott élelmiszer nem sok van, a legtöbb dolognak lehet módot és helyet találni.
Hogyan ajánlott elosztani a napi 160 gramm szénhidrátot az étkezések között?
A legelterjedtebb az étrendben 5-6 felé elosztani a szénhidrátmennyiséget. Általában a legtöbb mennyiség ebédre megengedett, ezt követi a vacsora, majd a reggeli és a kisétkezések. Egyes esetekben, például sportolóknál ez természetesen eltérhet.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!