Az emberi életben talán kevés olyan döntés van, mely annyira mélyen befolyásolja életünk minden területét, mint a házasság.
A kimondott igen az élet útjának egyik legjelentősebb mérföldkövévé válik, hiszen sokan vágyakoznak egy olyan kapcsolatra, amely örökké tart. A valóság mégis gyakran messzebb van az elképzelttől és az ideálistól. Sok pár záros időn belül szembesül a kérdéssel: „vajon tényleg jól döntöttem?”
Ez a kérdés nem csupán a múlt számvetése, hanem az eljövendő évek alakítója is lehet. Mi sem mutatja jobban, hogy mennyi mindenkit foglalkoztat a közös jövő kérdése, mint a felnőtt fórumok királya, a Reddit. Az egyik topicban felmerült az a kérdés, hogy a múlt mennyire tartja meg a varázsát a jelenben, azaz a felhasználók most is hozzámennének-e ahhoz, akivel anno megházasodtak?
Szerencsére sok pozitív válasz is érkezett
Bár a „felmérés” nem volt reprezentatív, a válaszadók kb. kétharmada állította, hogy még ma is örömmel megházasodna az aktuális partnerével. Ez elsőre ideálisnak tűnhet, de ha kicsit számolunk, akkor láthatjuk, hogy kb. 66%-ról van szó, ami lényegében azt jelenti, hogy 10 házasságból legalább 3 pár nem boldog. Ezt az arányt megerősítik sőt, tovább rontják a hivatalos statisztikák is, melyek szerint legalább minden 2. házasság válással végződik hazánkban.
Azok, akik boldogan igent mondanának újra a házastársuknak, gyakran említik az együtt töltött idő tartalmasságát, a példamutató partneri kapcsolatot, a jól funkcionáló a szülői együttműködést, valamint magát az utat, hogy úgy érzik, megtalálták életük párját.
És akik nemet mondanának?
Talán ez a kérdés még érdekesebb és tanulságosabb lehet, mint a pozitív válaszoknak a feltárása. A boldogító nem mögött gyakran olyan nehézségek, kihívások állnak, melyek az idő múlásával bukkantak fel a házastársak életében. Ezek között gyakran szerepel a partner fizikai átalakulása, a karrier és az anyagiak stabilitásának hiánya vagy akár az alapvető összeférhetetlenség érzése.
Az általános boldogtalanság és a kapcsolódás hiánya a házasságban is gyakori téma és ezek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki utólag megbánja, hogy elköteleződött aktuális házastársa mellett.
Íme néhány vélemény azoktól, akik nemet mondanának a házasságra:
- „Ha tudtam volna, hogy az anyjaként kell majd helytállnom, hogy nem tud majd egy tisztességes állást megtartani, és hogy ennyire meghízik mellettem, akkor biztos, hogy nemet mondok neki.”
- „A férjemmel idén 10 éve vagyunk házasok. Nagyon durva időszakon vagyunk túl. Annyira, hogy ha kapnék egy második esélyt, valószínűleg inkább szingli maradnék, minthogy ennek újra nekiálljak.”
- „Nem mennék hozzá sőt, kétségbeesett szeretném, ha soha nem is találkoztam volna vele.”
- „Szerintem sok pár még mindig a kényelmes életvitel és a rutin miatt van csak együtt. Szomorúan mondom én is, hogy ebben a cipőben járunk és nagyon megértem azokat a fiatalokat, akiket egyszerűen nem érdekel a házasság.”
- „Ő már nem ugyanaz, akihez hozzámentem. Az én férjem gondoskodott magáról és nem volt szüksége arra, hogy irányítsák. Nem süppedt bele a kényelembe, a társam volt, egyenrangú fél. Várandós voltam, mikor felmondott a munkahelyén és nekem kellett visszamennem dolgozni szülés után, hogy fenntartsuk magunkat. Azóta úgy viselkedik, mintha az anyja lennék és nem hajlandó dolgozni magán. Ha tudnám, amit most tudok, akkor a válaszom egy hatalmas nem lenne.”
- „Ha előre tudtam volna, milyen érzéseket fogok táplálni az iránt a személy iránt, akinek igent mondtam, biztos, hogy meggondolom magamat. Most visszagondolva, a problémák már akkor is látszottak és csak egyre rosszabbak lettek. Nincs semmi garancia, hogy valaki megváltozik a szerelemért, bármennyire is próbálkozunk a másik oldalon.”
- „Az elmúlt évtizedeink során én balra fordultam, ő pedig jobbra – szó szerint. Különböző emberekre szavazunk, más templomba járunk és még olyan alapvető dolgokban sem tudunk egyetérteni, mint a kötelező oltások. Képzeld el, hogy együtt élsz valakivel, akivel még csak nem is beszélhetsz olyan dolgokról, mint az ország élete, az egészségügyi kérdések vagy éppen a vallás, mert ez hetekig tartó, mély nézeteltérésekhez vezet köztetek.”
- „Sajnos én is azt tudom mondani, hogy nem mennék újra hozzá. Ma mindketten közelebb vagyunk a 40-hez, mint a 30-hoz, és 18 éves korunk óta vagyunk együtt. Túl korán jöttünk össze és bár együtt nőttünk fel, nyilván hatalmasat változott a személyiségünk. Nehéz úgy egészséges felnőtté fejlődni, hogy valójában sosem voltál egyedülálló.”
A kapcsolatok mindig kihívást jelentenek, de a szeretet és a támogatás megélése pont azért olyan fontos, mert a legmélyebb kapcsolatokban is vannak hullámvölgyek és váratlan fordulatok. A házasságok sikerét alapvetően az egymás iránt tanúsított figyelem és tisztelet határozza meg.
Ha úgy érzed, hogy kettesben nem tudjátok megoldani a problémákat, nem szabad félned segítséget kérni szakértőtől, párkapcsolati tanácsadótól. A párterápia ijesztőnek tűnhet, de ha úgy tekintünk rá, mint lehetőség a fejlődésre és a házasság megmentésére, akkor máris kevésbé aggasztó megosztani valakivel a problémáinkat.
Nyitókép: miodrag ignjatovic/istockphoto.com