Louis Armstrong mondta egyszer, hogy „a zene maga az élet” és valóban, minden kultúrában fontos szerep jutott a zenének. Ösztönösen hatja át a zeneiség az életünket, már egy újszülött is reagál a különböző dallamokra, de a növények is gyorsabban nőnek bizonyos zenék hatására.
Agyunk ugyanazon része értelmezi a hangmagasságot és segít a dallamkomponálásban, mint amelyik a beszédért, absztrakt gondolkodásért felel.
A zene és a gének kapcsolata
A zene komplex és logikus rendszer, de a tudomány eddig nem fedezte fel magának. A Psychology Today oldalán Nadine Kabbani biológia professzor számolt be a leújabb kutatásokról, melyek szerint a génkutatásban fontos szerep juthat a zenének.
A lényeg, hogy szekvenált DNS-ből nyert információkat zenei hangokká transzformálnak, így megértve, hogyan is épülnek egymásra a különböző egységek. A DNS szekventálás maga a különböző mutációk vizsgálatának alapmódszere. Egyszerűsítve a DNS egységek kapcsolódási sorrendjének meghatározását jelenti.
Minden élő sejt öröklött DNS szekvenciákból áll és az alkotóelemek meghatározott sorrendje, komplexitása határozza meg egy élő szervezet működését. A rendszert megértve lényeges genetikai rejtvényeket oldhatnak meg a tudósok, mint például a Huntington-kór, amely egy génszekvencia-változás miatt alakul ki vagy éppen az Alzheimer-kór. De számos más betegség kialakulására is magyarázatot adhat mindez.
A génszekvenciák és a zenei hangok egymásra épülő rendszere analógiát mutat. Visszatérő mintákon keresztül állnak össze egységgé és ezen minták összetett formákat eredményeznek végül.
A zeneelmélet segíthet megérteni egy génszekvencia alapjait, ha nagyon egyszerűen akarjuk magyarázni ezt a korántsem egyszerű folyamatot. Mindenesetre a módszer messzire vezethet, hiszen gyógyíthatatlan betegségek kialakulására kaphatunk választ, ráadásul mivel a zene univerzális nyelv, a tudomány és zene összekapcsolása a szélesebb körben való megértést is szolgálhatja.
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!