Elsőre úgy tűnt, lehetetlen feladatra vállalkozom – én, akinek minden étkezéshez kell valami édes, megfogadtam, hogy öt napig nem eszem olyan ételeket, amelyek hozzáadott cukrot tartalmaznak. Bár már maga a feltételezés is ijesztőnek tűnt, valójában meglepően könnyen letettem a csokit. Jelentem: a cukorfüggőség nem létezik, cukortúladagolás van, de a csokiról még ezután az öt nap után sem fogok tudni lemondani. Miért? Mert csak.
4/4 Hidd el: nem nehéz cukor nélkül!
Az öt nap igazi tanulsága nekem mégis az volt, hogy valójában nem is nehéz hozzáadott cukrok nélküli étrenden lenni – hiszen ha a csokit nem számítjuk, nekem úgy sikerül, hogy észre sem veszem. Ahhoz, hogy ez ilyen könnyen menjen, meg kell szoknod, hogy mely ételek tiltólistásak. Én például már idejét sem tudom, mikor ettem utoljára gyümölcsjoghurtot, hiszen hiába van ráírva, hogy könnyű is meg finom is, bizony tele van pakolva cukorral. A különböző, előre elkészített szószok és öntetek is cukorbányák, ahogyan egy rakás zsírszegénynek hirdetett termék is – ezek általában a csökkentett zsírtartalom mellett arányosan több cukrot is tartalmaznak.
Ha vásárolni indulsz, mindig nézd meg a címkéjét annak, amit veszel! Ne magát a táblázatot fürkészd, mert ott a természetes cukortartalmat is feltüntetik, sokkal inkább a hozzávalókat. Ha nincs nádcukor, répacukor, vagy egyszerűen cukor az összetevők között, az már félsiker. Ha egy darabig odafigyelsz rá, ahogy én is tettem, egy idő után teljesen természetessé válik majd, hogy nem nyúlsz a rejtett cukrot tartalmazó ételekhez – és akkor úgy teszel majd az egészségedért, hogy észre sem veszed.
Kapcsolódó cikk a hirdetés után a következő oldalon, lapozz!