Egyre több tényező lát napvilágot, amik segítenek következtetni arra, hány gyermek fog születni a jövőben, illetve milyen körülmények járulnak hozzá ahhoz, hogy egy pár családot alapít-e valaha.
Ezek közül általánosnak mondhatóak a politikai körülmények, vagy éppen az adott kultúra, amiben felnövünk. Egy új tanulmány megerősítette azok gondolatát, akik szerint a lakhelyünk kifejezetten sokat nyom a latban.
„A termékenységkutatás során egyre többen kezdik vizsgálni a környezettel kapcsolatos tényezőket. Ezek közé tartoznak azok a kutatások, amik a lakhelyet, a közvetlen környezetet vizsgálják. Azt figyelik, hogyan kapcsolathatóak a körülményekhez a várandósággal kapcsolatos tényezők (pl. a kedvezőtlen születési kimenetel, vagy a fogantatás elmaradása)” – mondta Mary Willis, az OSU Közegészségügyi Főiskolájának tudósa.
Kiderült ugyanis, hogy már a fogantatás előtt is történhetnek olyan dolgok, adódhatnak olyan körülmények, amik erős hatással vannak az egészségére, illetve a terhesség létrejöttére.
A környezet akkor is befolyásol, ha jó anyagi helyzetben vagy
A tanulmány során – szakszóval élve – a termékenyíthetőséget vizsgálták a kutatók, avagy azt, hogy termékenységi kezelések nélkül mekkora esélye van egy nőnek a teherbeesésre havi szinten. A kutatók ennek mérésére létrehoztak egy területi indexet, aminek köszönhetően pontszámok alapján tudták rangsorolni a várandósság esélyét.
Az Oregoni Állami Egyetem közreműködésével 6356 nőt vizsgáltak, akik 21 és 45 közöttiek voltak, valamint 2013-2019 között próbáltak teherbe esni termékenységi kezelés nélkül. A résztvevők többsége képzett volt, főiskolai végzettséggel rendelkeztek és magas fizetéssel bírtak. Minden nőnek egy éven keresztül, kéthavonta online kérdőíveket kellett kitöltenie, amiknek köszönhetően a szakértők követték a ciklusukat és (adott esetben) terhességüket is.
Az elemzés során figyelembe vették, hogy az adott személy milyen társadalmi, illetve gazdasági státusznak örvend, továbbá milyen környéken él. Az egyik leginkább figyelemreméltó tendencia az volt, hogy a szegényebb negyedekben élők nehezebben estek teherbe, szemben a feltételezésekkel. Utóbbiak alapján éppen ez a réteg látja a kiutat a szegénységből a családalapításon keresztül, illetve ők azok, akiknek sokszor nincs pénzük fogamzásgátlásra sem. Ehhez képest a magasabb átlagjövedelmű kerületekben élők könnyebben és nagyobb arányban lettek várandósak.
Viszont akkor a legrosszabbak a kilátásaid, ha az anyagi helyzeted sem rendezett
Az összes résztvevőt tekintve, a vizsgált időtartamban 3725 várandósság következett be. Amikor a kutatók elemezni kezdték a nők lakhelyét, akkor azt találták, hogy az alacsony jövedelmű kerületekben élő embereknek 19-21 százalékkal kisebb volt az esélye a gyermekvállalásra. Azok, akik nem „csak” rossz környéken éltek, hanem társadalmilag és gazdaságilag is előnytelen helyzetbe kerültek, 23-35%-kal csökkent eséllyel számolhattak a várandósság tekintetében.
Ez a minta ráadásul akkor is megmaradt, amikor a jómódú és magasan képzett résztvevők éltek kevésbé előnyös, azaz társadalmilag és gazdaságilag is elmaradott területeken. Úgy tűnik tehát, hogy valóban nagyon sokat számít a lakhely, a környék. Nem elég, ha valaki kellően képzett, vagy akár anyagilag megengedheti magának azt, hogy családot alapítson.
„Azt az elképzelést, hogy a szomszédságunk befolyásolja a termékenységünket, még nem vizsgálták mélyrehatóan” – mondta Willis. „A meddőségi kutatások nagyrészt az egyéni tényezőkre összpontosítanak, nem pedig a környezeti tényezőkre. Főleg nem azokra, amik sokkal inkább társadalmilag befolyásolják a várandósságot.”
Az eredményekből kitűnik, hogy ezen a területen is érdekes tanulmányok várnak ránk. A kutatás megerősítette, hogy a lakhelyünk önmagában is nagyon jelentős hatást tud kifejteni a reproduktív egészségünkre.