Emlékszem, hogy lett napról napra egyre izgalmasabb kérdés, vajon mikor érkezik a kislányom.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
Szerencsém volt, mert nem kellett túlhordanom sőt, a kiírt időpontot sem várta meg. Ráadásul én biztosan tudom, mikor fogant, úgyhogy ő tényleg korábban érkezett a 40. hétnél.
De mitől függ az, kinek hány hetes a várandóssága?
Nagyon régóta foglalkoztatja ez a kérdés a kutatókat, nem kevésbé a leendő szülőket. Nem csak arról van szó, hogy türelmetlenek vagyunk, és minél pontosabban igyekszünk meghatározni egy ilyen fontos dátumot. Manapság még mindig rutinszerű beavatkozás a szülés indítása, pedig úgy fest, nagyon komoly időeltolódás is lehet egy-egy várandósság között.
A Human Reproduction folyóiratban megjelent tanulmányban említik, hogy a várandósság végét az utolsó menstruációt követő 280. napra számítják a nőgyógyászok. Ennek ellenére a nőknek csupán a 4%-a szül meg az adott napon, de még megdöbbentőbb, hogy további 70% a kiírt dátum előtt, vagy után 10 nappal hozza világra gyermekét. Tehát nem 1-2 napos eltérésekről van szó általában.
Mikor fogunk szülni a statisztikák szerint?
A mostani kutatásban először azt vizsgálták, pontosan mikor ágyazódik be a megtermékenyített petesejt az anyaméhbe a természetes várandósságok során, majd végigkövették a terhességet 125 nő esetében. A kutatók azt találták, hogy az ovulációtól a születésig eltelt átlagos idő 268 nap, azaz 38 hét és 2 nap.
„Miután a 6 koraszülést is kizártuk a várandósságok közül, azt tapasztaltuk, hogy az egyes várandósságok között akár 37 nap különbség is lehet, ami megdöbbentő, hiszen több mint egy hónapról, több mint 5 hétről beszélünk” – mondta Dr. Anne Marie Jukic.
Mitől függhet, mekkora eltérés van a várandósságok között?
A várandósságok időtartama változó, de ezt a legtöbbször annak tulajdonították a kutatók – eddig –, hogy nem pontosan határozták meg a fogantatás időpontját. Tudjuk, hogy a teherbeesésre a legnagyobb esély a ciklus közepén van, de számos alkalommal nem a várt időpontban történik a fogantatás. Azonban még a kisebb számolási hibák sem magyarázzák a több mint 5 hetes különbségeket, ellenben rávilágítanak arra, hogy a most használt kalkulációk nem teljesen hibátlanok.
Eddig kevésbé kutatták annak lehetőségét, hogy a terhességek hossza természetes úton is változhat. A mostani tanulmányban viszont a nőknek nem voltak egészségügyi problémáik, ismert termékenységi gondjaik, túlsúlyuk és nem is dohányoztak. Naplót vezettek a ciklusukról, az együttlétekről és 6 hónapon keresztül vizeletmintát gyűjtöttek egészen a várandósságuk 8. hetéig. A vizeletmintákban a kutatók figyelemmel kísérték a hormonális változásokat, így pontosan meg tudták határozni az ovuláció napját is.
„Az anyák vizeletében alig, vagy egyáltalán nincs hCG, viszont az embrió hCG-t választ ki. Éppen ezért a hCG legkorábbi növekedését használtuk a beágyazódás jelzésére” – magyarázta Dr. Jukic.
A tanulmány második fázisában a kutatók ismét megkeresték az anyukákat és kifaggatták őket a várandósságukról, valamint a szülésről. Kiderült, hogy tovább tartottak azok a terhességek, amikben az embrió beágyazódása több időt vett igénybe. Ezzel szemben a késői progeszteronszint-emelkedést mutató terhességek 12 nappal tartottak rövidebb ideig.
„Nagyon érdekes, hogy azok az események, amelyek a terhesség korai szakaszában mennek végbe, jellemző módon az előtt, hogy a nők megtudnák, rövidesen édesanyák lesznek, ilyen erősen összefüggnek a szülés időpontjával” – mondta Dr. Jukic.
A kutatók további, a szülés időpontját befolyásoló tényezőket is megállapítottak
Ilyen volt az, hogy az idősebb nők általában később szültek, minden életév hozzávetőlegesen plusz egy napot jelentett a várandósság tekintetében. Hosszabb terhességet mutattak a némi többletsúllyal rendelkező anyák és azok is, akik korábbi várandósság alatt tovább hordták a babájukat.
Emellett kiderült, hogy a fogantatás utáni első két hét nagyon pontosan előrejelzi a várandósság teljes hosszát, ami arra utal, hogy ebben az időpontban határozható meg a legkönnyebben a szülés időpontja. Más kérdés, hogy csak nagyon keveseknek áll rendelkezésére olyan adat, ami segíteni tudja az igazán pontos számítást.
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!