Szinte már népszokás az, hogy az anyós-meny vagy vő viszony csak rossz lehet. Szakértőnek számítok ebben a témakörben, mert nekem három anyósom is volt, van. Meg kell hazudtolnom a ,,statisztikákat” ugyanis nekem két csodálatos anyósom volt, van. Ezen felül meg kell mondjam, az az egy ex-anyósom sem volt rémálom, akivel nem volt ideális a viszonyom. Na jó… néha… kicsit…
3/6 Többet ésszel
Teljesen mindegy, hogy majomszeretettel szereti-e anyósunk a fiát vagy lányát, vagy épp ,,normális” módon, előbb-utóbb lesznek problémák, hiszen hol nincsenek? Egyszerűen csak meg kell értenünk egy fontos dolgot: szeretetünk tárgya egy és ugyanaz a személy.
Tehát, ha jót akarunk a szeretett személynek, szót kell értenünk egymással. Ennek csak egy módja van: a folyamatos(!) és őszinte kommunikáció. Nem csak akkor kell beszélgetni, amikor probléma van, és nincs helye a büszkeségnek sem. Tehát kezdeményezni kell a beszélgetést, ha kell, százszor. Tehát a jó anyós-meny vagy vő viszony főleg az akaraton múlik.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!