Sokan, akik túlzottan együttérzők, úgy találhatják, hogy gyakran magukra veszik mások problémáit, mintha azok a sajátjaik lennének. Egy ilyen helyzetben az érzelemszintjük fordítva alakulhat, és az érzések, amelyekkel mások helyzetéből fakadóan szembesülnek, eluralkodhatnak rajtuk. Az empatikus személy folyamatosan érzi mások érzelmeit, fájdalmaik sajátjává válnak, amely hosszú távon nem csupán lelkileg kimerítő, hanem stresszforrás is lehet.
A feltételezett segítségnyújtás így paradox módon önpusztító folyamatot indíthat el, ahol az együttérző személy végül saját magát hanyagolja el. Ez az érzelmi feszültség állandó szorongáshoz, sőt, krónikus fáradtsághoz is vezethet.
A folyamatos segítőkészség kényszere, az hogy mindig ott kell lenni, hogy másokon segítsünk, szinte elkerülhetetlenné teszi a kiégéshez vezető utat.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.






