A Pacific Standard szerint az első szundigombos ébresztőórát 1956-ban dobta piacra a General Electric-Telechron, és már akkor is csak 9 perc volt az idő, amit a visszaalvásra engedélyeztek.
Egy idegen a repülőn felismerte a nagymamámat egy régi fotóról
Az ébresztőórák természetesen már korábban is léteztek, vagyis a szundigombot egy meglévő szerkezethez kellett hozzáigazítani. A fogaskerekeket azonban lehetetlen volt úgy beállítani, hogy pontosan 10 perc alvást engedélyezzenek, a tervezőknek választaniuk kellett, hogy az óra 9 perc és néhány másodperc múlva csörögjön újra, vagy kicsivel több mint 10 perc után. Eddig világos, de akkor miért döntöttek a 9 perces megoldás mellett? Na itt már jönnek a különféle elméletek.
Egyesek szerint az 1950-es években született tanulmányok azt igazolták, hogy 10 perc az az időtartam, ami után az ember visszazuhan a mélyalvás fázisába, vagyis az ébresztőre megint ugyanolyan nehezen kelnének fel.
A 9 perc így az ideális átmenetet jelentette, éppen annyi időt, amit jól esik még egy kicsit az ágyban tölteni, de nem annyit, amennyi alatt ismét el tudnál aludni.
Mások úgy vélik, hogy az egy perc nem sokat jelent a szundikálásban, de életmentő lehet a reggeli készülődésben – főleg a kettő, három, négy vagy öt perc, attól függően, hogy hányszor nyomod ki az ébresztődet. Olvass még a témában
3 dolog, amiről azt hittem, 40-hez közel már ki fogom találni – És nem így lett
Válassz egy őszi levelet, és megmondjuk, mit tartogat neked az október
Ez az egy dolog különösen fontos neked a szerelemben a csillagjegyed szerint
Harmónia és sikeres együttműködések: ez vár rád a munkában októberben a csillagjegyed szerint
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
