Egyre több a környezettudatos ember, azonban egyelőre nem igazán tudunk ökológiai lábnyom nélkül létezni. A karácsonnyal kapcsolatosan ugyancsak felmerülnek a környezetvédelmi lehetőségek: ne használj csomagolópapírt, ne vásárolj felesleges holmikat, húzd ki az égősort, ha nem vagytok otthon, és így tovább. De mi a helyzet a fenyőfával? Jobb döntés vágott fát venni, vagy érdemesebb beruházni egy műfenyőre?
3/3 Mekkora a különbség?
Dacára annak, hogy az élőfenyő ellen gyakorlatilag nem soroltunk fel ellenérvet, meg kell jegyeznünk, hogy az idő ellenünk dolgozik. Az élőfenyő „előállításának”, hazacipelésének, kidobásának is van környezetkárosító hatása.
Az összehasonlító elemzések szerint, ha legalább 15-20 évig használsz egy műfenyőt, akkor ugyanott vagy, mintha minden évben élőfenyőt vettél volna.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha ezen az időszakon túl is használod a műfenyődet, akkor a karácsonyi ünneplésednek már kisebb az ökológiai lábnyoma, mintha minden évben vettél volna egy kivágott fát.
Ehhez persze az kell, hogy jó minőségű műfenyőt vegyél, ami bírja a széthajtást, összecsukást, és így valóban örömmel állíthasd fel több évtizeden keresztül.
Ha pedig tényleg minimumra csökkentenéd a környezetkárosító lábnyomodat, még mindig vannak alternatív lehetőségek. A földlabdás fenyők, a saját készítésű, akár újrahasznosított anyagból készült fák, de akár a vázába állított fenyőágak is jelképezhetik az ünnepi időszakot.
Kapcsolódó cikk a hirdetés után a következő oldalon, lapozz!