Most azonban egy nemzetközi kutatócsoport arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy igenis érdemes lehet a tudomány eszközeivel is megvizsgálni ezeket az eseteket. Olyan egyetemek szakértői, mint a New York-i, a londoni King’s College vagy a Harvard, közzétették az első olyan konszenzusos nyilatkozatot, amely az ilyen élmények tanulmányozására vonatkozó iránymutatásokat tartalmazza. Egyúttal megpróbál választ is adni az élet egyik legnagyobb rejtélyére: van-e élet a halál után?
Vizsgálni való alapanyag pedig akad bőven: korunkban szinte megszámlálhatatlan mértékű beszámoló érhető el a halálközeli élményekről. A fent említett kutatócsoport több száz esetet vizsgált meg, hogy meghatározza az orvosi definíciót. Felfedezték, hogy a szívmegállás után kómából újraélesztett emberek mintegy 15 százalékának volt ilyen élménye.
A kutatók szerint emberek milliói jártak az élet és a halál közötti „szürke zónában”, vagyis testen kívüli élményben volt részük. Az emberek gyakran mélyrehatóan megváltozott állapotban ébrednek fel, már nem félnek a haláltól, és elhatározzák, hogy jobb életet fognak élni. Olvass még a témában
A transzgenerációs minta, amit ki kellett oldanom ahhoz, hogy igazi társa lehessek a férjemnek
„Vasárnap reggel 7-kor a telefonban üvöltött velem” – Elviselhetetlen főnökök
A legjobb üzleti döntésem az volt, amikor nemet mondtam egy visszatérő vendégnek
Mióta kiléptem a mókuskerékből, elhűlve nézem, ahogy a barátnőim épp kiégnek benne
A tudomány is elkezdte komolyan venni a halálközeli élményeket
Eltartott egy ideig, amíg a modern tudomány a halálközeli élményeket elkezdte komolyan kutatható területként kezelni. De most, hogy az orvostudomány fejlődésének köszönhetően minden eddiginél több ember tér vissza a halálból, a szemünk előtt zajlik a folyamat, amely során jobban megérthetjük az életet, a halált, és azt is, ami utána van – vagy éppen nincs.
Mindez ráadásul a gyors tudományos fejlődés idején történik. Csak a múlt hónapban egy tudóscsoport halott szemeket keltett életre szervdonoroktól. Mivel a szem retinájában lévő idegsejtek a központi idegrendszer (CNS) részét képezik, amely magában foglalja az agyat és a gerincvelőt, ez felveti annak lehetőségét, hogy a CNS más sejtjei is helyreállíthatók, talán visszahozva a tudatot.
Ahogy egy szakértő rámutatott, ez felveti a kérdést, hogy a jelenleg meghatározott agyhalál valóban visszafordíthatatlan-e.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
