Már kiskorunktól kezdve ömlik ránk az egészséges táplálkozás infóáradata, mi meg el-elkapunk egy-egy okos mondatot és még az unokáinknak is azt fogjuk ismételgetni. Na, pont ilyen örök érvényű jótanács az is, hogy „Fiam, egyél sok rostot, mert akkor egészségesek lesznek a beleid”. Igen, valóban, a rost csak jót tud tenni velünk – de azért nézzük meg közelebbről, hogy pontosan mi mindenre és hogyan hat!
A legelőnyösebb: fogyás
Persze kinek mi a legértékesebb információ, de úgy gondolom, hogy kezdhetem a fogyással, hiszen ez mindannyiunknak fontos lehet. Jogosan mondhatja egy diétázó, amikor megnézi a maglisztek (mandulaliszt, chiamagliszt, lenmagliszt, stb.) kalóriatartalmát, hogy ő ezt márpedig nem veszi meg, hiszen kb. csak 10 kalóriával van benne kevesebb, mint a finomlisztben, finomlisztből meg legalább könnyen lehet pizzát sütni, és a többi.
Amikor viszont valaki elkezd igazán tudatosan étkezni, akkor továbbnéz a kalóriákon és rájön, hogy miért is kell a magliszteket választani: a tápanyag- és rosttartalom miatt. És ez rengeteg, elsőre ijesztő élelmiszerre igaz. Szóval, ha visszatérünk a boltban válogató diétázónkhoz, akkor úgy tudjuk őt rábeszélni a maglisztre, hogy elmondjuk neki: „Hahó, hiszen ez tele van rosttal, a rost pedig nem szívódik fel, ami jó dolog!”
Mert a rostok olyan növényi eredetű szénhidrátok, amelyeket a szervezetünk nem képes megemészteni, ezért eljutnak a vastagbélbe.
Ergo: a rostok nem hizlalnak. Sőt, segítenek fogyni – mostantól ugye te is keresed majd a minél rostdúsabb ételeket-italokat?
Vízmegkötés
A vízben oldódó rostok egyik legjobb tulajdonsága, hogy a víz mellett megkötik az egyéb jó tápanyagokat is, ezért hatékonyabbá teszik a felszívódást. Tehát: ha az ebédedet valamilyen rostban gazdag körettel (pl. brokkoli) eszed, több értékes tápanyag fog hamarabb, zavartalanul, ügyesebben felszívódni – azért ez elég jól hangzik, nem?
Egyszerűbb „nagydolgok”
Azt már tuti tapasztaltad, hogy ha rostban gazdag fogást vacsiztál, reggel elég könnyen intézted a „nagy ügyeidet” is, és ez nem véletlen – a rostok kíméletesen tisztítanak és könnyítik az emésztést, ezért ha bármilyen gondod akadna a napi rutinoddal, csak kapj be egy zöldségekkel teli salátát frissen facsart narancslével!
Színtiszta egészség
A rostok mindezek mellett még a koleszterinszintedre és a cukrodra is jótékony hatással vannak, sőt!
Ha éppen nem tudod tartani a diétádat és muszáj valamilyen kevésbé tápanyagdús dolgot enned – mert mondjuk nincs lehetőséged bioboltba menni és főzni –, akkor csak arra ügyelj, hogy az egészségtelen fogást valamilyen rostforrással edd, azok ugyanis képesek a már bevitt élelmiszer glikémiás indexét csökkenteni, így nem lesz annyira szörnyű hatása annak a kihágásnak – próbáld ki! (Ha például csak pizzát van lehetőséged enni, akkor brokkolisat-zöldségeset válassz!)
Mennyi az annyi?
Persze ez sportszokásoktól, mindennapi aktivitástól, kortól, nemtől és még egy csomó tényezőtől függ, de az irányadó szám a 25-35 gramm naponta. Jogos a kérdés: miben van ennyi? Nos, kb. egy kiló karfiolban, 100 gramm lenmagban, 200 gramm fekete babban, vagy 300 gramm mogyoróban. De ahelyett, hogy számolgatnád, inkább csak törekedj arra, hogy minden étkezésnél legyen valamilyen rostos zöldség a tányérodon!
Miben van még?
Hogy könnyebb legyen a választás, felsorolunk jó pár élelmiszerfajtát, amiből válogathatsz, ha rostdús fogásokat szeretnél enni:
- száraz hüvelyesek (bab, lencse, stb.)
- olajos magvak (dió, napraforgó, mák, mandula, mogyoró, stb.)
- egyéb magvak (lenmag, szezámmag, útifűmaghéj, stb.)
- zöldségek (brokkoli, karfiol, zeller, spenót, borsó, kukorica, stb.)
- gyümölcsök (meggy, alma, szilva, szőlő, banán, eper, stb.)
- köretek (barnarizs, quinoa, bulgur, köles – nem, a krumplipüré sajnos nem, de a karfiolpüré már annál inkább)
Kép forrása: marilyna/Depositphotos.com