Hagyjuk az elhízást és a fogszuvasodást, ezeket már úgyis untig emlegeti mindenki. Most olyan negatív egészségügyi hatásokat gyűjtöttünk össze, melyeket bár tudományos eredmények támasztanak alá, egyelőre nem szokás róluk nyíltan beszélni.
Felgyorsítják az öregedést
Azok, akik naponta két doboz kólának megfelelő mennyiségű szénsavas üdítőt fogyasztanak, gyorsabban öregszenek, mint akik elkerülik a szénsavas üdítőket – derül ki a Kaliforniai Egyetem kutatásából.
A tudósok a résztvevők kromoszómáinak szerkezetéből, pontosabban az azok végén lévő sapkaszerű telomerek hosszából állapították meg, hogy a „bubis” frissítők szerelmeseinél lassabban és kevésbé hatékonyan megy végbe a sejtek megújulása, ráadásul ez a folyamat az idő múlásával egyre hanyatlik.
Tudtad? 7 szörnyűség, amit a diétás kóla művel a testeddel
Érdekesség, hogy a kutatók a telomerek hosszának megőrzésétől remélik az örök fiatalság kulcsát, tehát többnyire az ellentétes folyamat lehetőségeit keresik.
Cukor iránti sóvárgást okoznak
A bűvös napi kétdobozos határ fölötti üdítőfogyasztás tompítja az ízlelőbimbók érzékenységét, aminek következtében az érintettek minden addiginál több és édesebb cukros aromát kíván majd igényeinek kielégítésére – nyilatkozták a brit Bangori Egyetem munkatársai.
Mivel az édes íz szoros kapcsolatban áll az agy jutalomközpontjával, az emberek késztetést éreznek az örömforrás pótlására.
Ezt a jelenséget súlyosbítják a buborékok, hiszen a szén-dioxid még intenzívebbé teszi a fogyasztás élményét. Dr. Hans-Peter Kubis elmondta, hogy ezzel magyarázható, miért részesítik előnyben sokkal többen a szénsavas ásványvizet.
Összefüggésben állnak a rákkal
Azok a nők, akik hetente több mint két egységnyi cukros üdítőt isznak, magasabb mellrák-kockázattal szembesülnek – vonták le a következtetést a kanadai Laval Egyetem szakértői.
Rávilágítottak, hogy minél több ilyet iszik valaki, annál sűrűbb az emlőjének mirigyállománya, mely közismerten a betegség rizikófaktora.
Egyelőre viszont tisztázatlan, mi áll ennek az összefüggésnek a hátterében, így további kutatások folynak a témakörben.
Miután a több sejtet tartalmazó sűrűbb mirigyállományban nagyobb esély van a rosszindulatú burjánzás kialakulására, Dr. Anne Trigg brit onkológus hozzátette, hogy akár négyszeresére is növekedhet emiatt a mellrák-kockázat.