Tippek a sajtokhoz: fogyasztás, vásárlás, tárolás

Tippek a sajtokhoz: fogyasztás, vásárlás, tárolás

Címlap / Életmód / Táplálkozás / Tippek a sajtokhoz: fogyasztás, vásárlás, tárolás

A sajtok aromavilága lenyűgözően gazdag. Frissen és éretten fogyaszthatod, ha sajtpultból választod. Cikkünkben mesélünk az előállításáról, az összetevőiről, a biológiai hatásairól, továbbá vásárlási és tárolási ötleteket adunk.

Régi táplálékunk

Nem tudjuk pontosan, hogy az emberiség mióta fogyaszt sajtot.

Valószínű, hogy a véletlen játszott szerepet a felfedezésében, amikor a megsavanyodott tejről valaki megfeledkezett. Már a legkorábbi időkben ismerték az emberek.

A sajtról szóló feljegyzések Mezopotámiából valók, és 5000 évesek. Már a trójaiak is tudták, hogy a sajtszerű massza megalvadt tejből, kilyukasztott cserépedényekben készül.

A sajtkészítés folyamata az idők folyamán egyre finomodott: a masszát préselni, sózni, szárítani kezdték.

A 19. században már olyannyira nagyra becsülték, hogy a menyasszonyok hozományának része volt. 

Vásárlás és tárolás

A hiper- és szupermarketek elsősorban iparilag előállított sajtokat árusítanak.

De a sajtos pultoknál és a szaküzletekben bőséges a sajtkínálat, és vannak nyers tejből készült sajtok is.

Fontos, hogy a vágott felület frissnek nézzen ki, és ne legyen repedezett, mert ha az, arra lehet következtetni, hogy a sajt már kiszáradóban van.A sajt érettségére az illata is utal.

Becsomagolt sajtnál érdemes a felületet finoman megnyomkodni. Az érett sajt ilyenkor megremeg.

A kiszáradás veszélye miatt otthon a sajtot mindig gondosan vissza kell csomagolni az eredeti csomagolóanyagba, akkor is, ha rövid ideig tároljuk.

Sajtharangba is teheted, de egy nap után vedd ki belőle.

Összetevők

Fehérje, zsír, szénhidrát (tejcukor), vitaminok, ásványi anyagok és víz – ezek az alkotóelemek képezik a sajtban a szárazanyag-tartalmat.

A friss sajtokban sok víz van, ezért ezekben alacsony a szárazanyag-tartalom. Minél tovább érlelődik egy sajt, annál több víz párolog el belőle.

Kisebb lesz a sajt, de a szárazanyag-tartalma megmarad.

Szinte egyáltalán nem tartalmaz megemészthetetlen alkotórészeket.  

Ha nem akarsz túl sokat enni, akkor érdemes sajttal befejezned az étkezést, mert hosszantartó telítettségérzést biztosít. 

Friss sajt és lágy sajtok

A friss sajtok legalább 18%-ban tartalmaznak zsírt. Ezeket lassan csepegtetik le, és nem érlelik, ezért frissen fogyasztjuk őket.

Elvileg az érlelés előtt minden sajt frissnek számít. A friss sajtok pasztőrözött tejből vagy tejszínből készülnek.

A lágy sajt zsírtartalma legalább 35%. Alapja a nyers vagy pasztőrözött tej. Érleléssel állítják elő. Kívülről befelé érik, fehérpenészes vagy letisztított kérgű.

A fehérpenészes sajtok illata a champignon gombára emlékeztet, előállításuk során a Penicillium candidum kultúrát használják oltóanyagként. A mosott héjú lágy sajtok héját az érlelődés alatt sólével mossák le, majd narancssárgára vagy vörösesbarnára színezik.

A kékpenészes sajton, a camembert és a brie sajt külső héján lévő penész nem káros az egészségre. A többi sajtfajtán azonban a penész vadon nő, és mérgezést okozhat. A megpenészedett sajtot ki kell dobni.

Félkemény és kemény vágható sajtok

A félkemény vágható sajtokban legalább 44% a zsír.

A félkemény és a lágy sajtok között helyezkednek el. Ilyenek a belül penészes sajtok, mint a rokfort és a gorgonzola.

A kék erezet úgy alakul ki, hogy Penicillium penészgombát adnak az alvadékröghöz. 

A kemény vágható sajt 49 %-os zsírtartalmú.

Lágyabb és puhább a kemény sajtnál, amelynek a legmagasabb a zsírtartalma (minimum 60%).

Sokáig eláll, mert magas szárazanyag-tartalmú.

Ömlesztett és savanyútej-sajt

Az ömlesztett sajtot természetes sajtból készítik, ömlesztősó hozzáadásával vagy enélkül, felforrósítják és megolvasztják.

Kenhető és vágható változata is van. Ha legalább 75%-ban egy bizonyos sajtfajtából származik, akkor elnevezhetik a sajt után.

A savanyútej-sajt megtúrósodott savanyított tejből áll. Zsírtartalma alacsony, kb. 10%-os.

Élettani hatások

A zsírtartartalma fontos energiahordozó, és segíti a vitaminok felszívódását.

A kemény sajtokban nincs szénhidrát, és kevés bennük a koleszterin.

A máj károsodása esetén a könnyen emészthető fehérjék miatt ajánlatos fogyasztani, így a károsodott májsejtek megújulhatnak.

Étvágytalanság vagy lázas állapot után erősíti a legyengült szervezetet.

Gátolja a fogszuvasodást, mert a vízben oldódó alkotóelemek – a foszfor és a kalcium – fokozzák a nyáltermelődést, és ásványi anyagokkal látják el a fogínyt.

100 g sajt pedig fedezi a napi kalciumszükségletünk 100%-át.

Cikkünk megírásához a Sajtlexikont (Alexandra Kiadó, 2006.) használtuk.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást