Természet a tudományban

Természet a tudományban

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / Természet a tudományban

A természetnek évmilliók álltak rendelkezésére, hogy kifejlesszen olyan megoldásokat, melyekről mi emberek sokáig csak álmodhattunk. A mérnöki tudomány, a kémia és biotechnológia fejlődése azonban lassan számunkra is elérhetővé teszi a természet csodás alkotásait.

Delfin

Igen, ez a kedves és játékos teremtmény az embereknek nagyon nagy segítségére volt. A delfin ugyanis elképesztő sebességre képes, holott a testét fedő izomréteg ezt nem tenné lehetővé. Ám egy ügyes csellel mégis fürge vadásszá lett, ez pedig nem más, mint az áramvonalas fej.
A delfin orra olyan jól „formatervezett” hogy az állat gyakorlatilag ellenállás nélkül hasítja a vizet. Ezt a tulajdonságát használták ki az emberek is, amikor a hajóikat tökéletesítették.

Csiga

Az, hogy az ember páncél mögé bújik egy támadáskor, egyáltalán nem új keletű dolog. A régi népek is láthatták, hogy a teknős, vagy éppen a csiga is így tesz, és ezt leutánozták. A fülcsiga azonban egy mai fejlesztéshez is ötletet adott.
A háza bejáratát egy olyan mozaikszerkezetben létrehozott kalcium-karbonát pikkelyrendszerrel zárja le, amely a legtökéletesebb a világon. A kutatók ezen a vonalon elindulva egyre könnyebb és hatékonyabb testpáncélokat tudnak létrehozni a rendfenntartó erők, és a katonaság számára.

Bogáncs

Talán a legismertebb természet ihlette találmányok egyike a tépőzár, melynek eredetijét a bogáncs adta. Ennek a virágnak a termése sok apró kiálló szálat tartalmaz.
Ettől azonban még nem tapadna, ám minden ilyen szál kampós véggel rendelkezik, így ha nem teljesen sík a felület, hanem szálas rendszerű, akkor azon megkapaszkodik. Ezt ismerte fel George de Mestral, és alkotta meg az azóta is használatos tépőzárat.

Szitakötő

A másik legismertebb természeti technika a szitakötő repülési módszere. A közel sem egyszerű rendszer tökéletesítője egy magyar tudós, Asbóth Oszkár volt.
A helikopter kezdetben sok áthidalhatatlannak látszó problémával küzdött, ám Asbóth, egy szitakötőből ihletet merítve, végül legyőzte a nehézségeket.

Cápa

A hírhedt ragadozó is rendelkezik valamivel, amire az emberek nagyon is irigyek, ez pedig a bőre. Bár olyan nekünk is van. Ám valamiben erősen különbözik a halétól: a vízben nem a legjobb. Ha sok időt töltünk benne, akkor ugyanis ráncosodik, ráadásul a kiálló szőrszálak is rontják az ember dinamikáját.
Nem úgy a cápa bőre, ami kifejezetten elősegíti az akadálytalan siklást. És ezt tökéletesen ki lehet használni az úszósportban, amit több sportszergyártó meg is tett. Az apró, „v” alakú bemélyedések nagyban javítják a víz test melletti áramlását, levéve ezzel a terhet az úszók válláról.

Lótusz

Hinnénk-e, hogy a mocsarakban, és jellemzően koszos helyeken növögető, gyönyörű virág öntisztul? Pedig így van, méghozzá nagyon hatékonyan. Kezdetben azt hitték, ez azért van, mert a szirmok teljesen simák, aztán kiderült, hogy ez nem igaz. A milliméter törtrészének megfelelő nagyságú dudorok vannak rajta, amik még kisebb viaszkúpokkal vannak borítva.
Így a víz, és a szennyeződések nem képesek megtapadni a felületén, tehát egy könnyű nyári szemetelő eső is tökéletesen tisztára mossa. Ezt a tulajdonságot használják a sportszergyártók egyes korcsolyaruháknál, hogy azokon ne tapadjanak meg az olvadt jég darabkái, és a szennyeződések, mivel ezek lassítanák a ruha viselőjének sebességét.

Pók

A pók fonaláról már tudjuk, hogy hihetetlenül erős, és a szakítószilárdsága is elképesztő. Ez azt jelenti, hogy egy nagyjából karvastagságú darab képes lenne megállítani egy Boing gépet repülés közben.
A kutatók egyelőre azonban még nem képesek tökéletesen reprodukálni a nyolclábú építőmester fonalát, ám ha sikerül, az forradalmasíthat néhány iparágat.

VIDEO Üde tavaszi barackos smink

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!