Sok ember számára ismerős az érzés, amikor ebéd után leragad a szemhéja, vagy uzsonna előtt legszívesebben lehajtaná a kezére a fejét, csak hogy egy pár percet szundítson, esetleg hazafelé a buszon röpke pillanatokra le is megy alfába. Ilyenkor áldás a délutáni pihenő, amit sokan támogatnak, sokan viszont elleneznek, mondván, negatívan befolyásolja a minőségi éjszakai alvást. Ám nincs ok az aggodalomra, az optimális napközbeni szendergésnek is megvan a jól bevált módszere, amit most elárulunk!
Rövid fázisú szunyókálás az ideális
Az emberekre általában a monofázisos alvás jellemző, vagyis két részre tagolhatóak a napjaik: ébrenlétre és alvásra. Egy egészséges felnőtt embernek ez a természetes alvásmintája, de a gyerekeknek és az idősebbeknek például sok szempontból nagyon fontos a nappali pihenő. A modernkori túlhajszolt és rohanó életforma megnehezíti a pihentető éjjeli alvást, és ezt nem feltétlenül kompenzálja a délutáni szunyókálás. Ám a 20-30 perces nappali pihenés segít a nap további részére éberebbé válni, javítja a hangulatot és a teljesítményt is.
A délutáni alvás lehet egy megszokott napi rítus, ami – ha nem lépi túl a fél órát – nem befolyásolja vagy zavarja az éjszakai alvást. Létezik sürgősségi szunyókálás, amikor valakire hirtelen tör rá a fáradtság és kimerültség, olyan mértékben, hogy nem tudja folytatni a nappali teendőit. Ilyenkor elkerülhetetlen a rövid fázisú pihenő, mert a koncentrációkészség leromlása lehetetlenné teszi a további érdemi munkát.
Teremts megfelelő körülményeket
A környezet nagyban befolyásolja az elalvási képességet.
Alvásszakértők az ideális szobahőmérsékletet 19-20 fokban állapították meg, valamint azt javaslják, hogy a délutáni alváshoz érdemes ingerszegény körülményeket biztosítani, tehát fény-, zaj- és illatmentes közegben elszundítani.A kutatók azt is kimutatták, hogy a délutáni szunyókálás eredményesebb, mint a korai felkelés utáni délelőtti visszaalvás, az ugyanis károsan befolyásolja az éjszakai kiegyensúlyozott ritmusú mélyalvást.
A délutáni, rövid intervallumú pihenésnek több előnye van: képes az éber állapot kiegyensúlyozására, a produktivitás növelésére, a hibafaktor és a balesetek csökkentésére. Az agy szellemi aktivitását is képes órákkal kitolni a nap végén. Akik alvási nehézségekkel küzdenek, például narkolepsziával vagy alvási apnoéval, azoknak kimondottan ajánlott a délutáni durmolás.
Ellenérvek a délutáni pihenővel kapcsolatban
A délutáni szendergés az előnyei ellenére sem való mindenkinek. Sokaknál például komoly nehézségbe ütközik az, hogy a saját megszokott ágyukon kívül bárhol máshol aludjanak.
Emellett a 30 percnél tovább tartó nappali alvás pont az ellenkező hatást válthatja ki, ugyanis felléphet utána az „alvás utáni tehetetlenség” állapota.
Ez egy lehangoltsággal, passzivitással és diszorientáltsággal kombinált érzés, amely néhány perctől akár fél óráig is tarthat. Ez kellemetlen és hátrányos lehet annak, akinek a délutáni szendergés után azonnal aktívnak kell lennie vagy munkába kell lendülnie. Rossz hír még, hogy a hosszú vagy késő délután elkezdett szundítás drasztikusan rontja a minőségi éjszakai alvás esélyét.
Alváskutatók azt is állítják, hogy akiknél fennáll a szívelégtelenség kockázata, azoknak a délutáni szendergés csak rontani fogja az állapotát. Azt sem lehet vitatni, hogy a rövidebb-hosszabb rendhagyó pihenések indukálják a lustaságot, és dekoncentrálttá teszik az embert. A nappal történő szunyálást nem érdemes beépíteni a napi rutinba, de amikor ellenállhatatlanul rád tör a fáradtság, engedj a kísértésnek: a 15-25 perces gyors szundítás csodákat tehet a szellemi és a fizikai erőnléteddel.
Képek forrása: stokkete/Depositphotos.com