Az igazság az, hogy megtanulunk szeretni, de azt már ritkán tanítják meg, hogyan engedjünk el valakit. Ezért aztán ösztönösen kapaszkodunk mindenbe, ami egy kicsit is biztonságot nyújt – még ha hosszú távon visszaránt is.
1. Nem beszélsz a szakításról senkinek
Talán szégyelled, talán nem akarod hivatalossá tenni a dolgot. Lehet, hogy kimondani, hogy „vége”, túl fájdalmas lenne, mert akkor tényleg vége. Így hát inkább magadban tartod, eljátszod, hogy minden rendben van, és nem osztod meg senkivel, mi zajlik benned.
Az elszigetelődés egy ideig komfortosnak tűnhet, de hosszú távon csak még jobban elmélyíti a fájdalmat. A barátaid és a családod nem fogják helyetted meggyógyítani a szívedet, de segíthetnek könnyebbé tenni az utat. Még ha csak egyetlen embernek is nyílsz meg, az hatalmas megkönnyebbülés lehet. Olvass még a témában
A legénybúcsú már rég nem a vőlegényről szól – sokkal inkább a barátok ürügye a dorbézolásra
„Semmit nem tudtam a pénzügyeinkről” – Így veszíted el az irányítást a házasságodban
Szégyellem, de titkolom a párom elől, hogy néha még mindig rágyújtok
„Azt hittem, barátok vagyunk, de így is csak a bugyimba akart kerülni” – Házas férfiak és az ő barátságaik
Tipp: Ha nehéz beszélni róla, elég annyit mondanod: „Most szakítottunk, még nem szeretnék belemenni a részletekbe, de jó lenne, ha tudnád, hogy most kicsit nehezebb nekem.” Ez is elég lehet ahhoz, hogy elinduljon a gyógyulás.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
