Jól kijövök a családtagjaimmal, ritkán vitatkozunk, de ha azon kapom magam, hogy mindenki elviselhetetlen a környezetemben, és mintha senki nem értené, mit kérek tőle, vagy mintha mindenki mást akarna, mint ami számomra is ésszerűnek tűnik, akkor tudom, hogy valószínűleg velem van a baj. Pontosabban nem is baj, de a premenstruációs szindróma (PMS) havonta kikészít.
Azzal mindenki tisztában van, hogy érzelmi kitörések előzik meg a menstruációt, és a családom is megtanulta tolerálni ezt az időszakot. Bár nem tulajdonítok neki különösebb jelentőséget, inkább utólag kapom magam azon, hogy ilyenkor valószínűleg nem a tudatos énem irányítja az életemet. Azok, akik hisznek a premenstruációs szindrómában, sokkal erősebb tünetekről panaszkodnak.
Ez is fejben dől el?
20 éve egy kutatás azt vizsgálta, hogy a premenstruációs szindróma hogyan akadályoz minket abban, hogy tisztán gondolkozzunk. Akkoriban még meglepőnek számított a PMS-t agyi összefüggésekkel párhuzamba vonni, nemrégiben azonban egy újabb kutatásból kiderült, hogy amint változik a nőknél a progeszteron és az ösztrogén szintje, úgy változik az érzelmi életünkért felelős agyműködés is.
Az agyi ingerületátvivő anyagok módosulásai és kölcsönhatásai jelentősen befolyásolják a premenstruációs szindrómát.
Amikor a tudósok arról beszélnek, hogy az agyi hálózatok kapcsolódása rendkívül erős, az azt jelenti, hogy a neuronok könnyebben tudnak információt átadni egymásnak, és az érzelmeink is sokkal intenzívebben tombolnak ilyenkor. Ebben az időszakban jóval szomorúbbak vagyunk, ha egy érzelgős filmet nézünk, vagy jobban félünk, ha egy horrorfilmet vetítenek.
Más kutatásokból az is kiderül, hogy a petefészekhormon magas koncentrációja miatt érzik vacakul magukat a nők, különösen egy héttel a menstruáció előtt. Férfiakon végzett vizsgálatok igazolták, hogy ha petefészekhormonnal kezelték őket, a menstruációs ciklust imitálva, náluk is fokozottan mutatkoztak a negatív érzelmek, és erőteljesebben reagáltak a stresszre.
Azoknál a nőknél, akik progeszteron tartalmú fogamzásgátlót használnak, nagyobb valószínűséggel alakulhat ki depresszió, és az öngyilkossági hajlam is magasabb arányban fordul elő.
Fokozott érzelmek – végzetes következmények
Az általános kedvetlenség és ingerlékenység mellett gyakoriak a kiborulások, a sírógörcsök, amelyet gyakran nehéz elfogadnia körülöttünk élőknek. Sokan olyan mélypontra kerülnek, hogy legtöbbször a munkájuk és a napi teendőik elvégzésére sem képesek. A párkapcsolati problémák és az állásuk elvesztése is nagyobb eséllyel fordul elő azoknál, akik nehezen viselik a menstruáció előtti időszakot.
A negatív érzelmek, a negatív események és az agyi ingerületátvivő anyagok módosulása és kapcsolódása mellett tehát a petefészekhormon magasabb koncentrációjával is számolni kell a menstruáció előtti időszakban.
Ez nem azt jelenti, hogy minden nő használhatatlan a menstruációja előtti néhány napban, de ha ilyenkor történik valami kellemetlen dolog az életünkben, sokkal rosszabbul érezzük magunkat, mintha az máskor történne, és jobban be is vésődik az emlékezetünkbe, mint máskor. Ez a sérülékenyebb időszak más rizikófaktorokkal együtt jelentősen hathat a kedélyállapotunkra, és könnyebben alakul ki depresszió. A szorongásos betegségek tünetei, a pánikrohamok és a kényszergondolatok is súlyosbodhatnak ilyenkor.
Az intenzív érzelmek hatására néha olyat teszünk, amit később megbánunk. De érdemes tudni, hogy nemcsak a nők szenvednek ezektől az intenzív érzésektől és gondolatoktól: vannak a férfiak közt is sokan, akik ilyen problémákkal küzdenek. Ha nem hinnénk, kérdezzük meg házastársunkat!
Képek forrása: AntonioGuillemF/Depositphotos.com, AndreyPopov/Depositphotos.com