Az élet néha különösebb dolgokat produkál, mint amilyet a legvadabb fantáziával megáldott regényírók tudnának papírra vetni. Karrierje során Dr. Szöőr Anna jogász-pszichológus is nem egy megdöbbentő esettel találkozott már.
A férfi is lehet áldozat
„Egy középkorú hölgy évekkel ezelőtt szeretőt keresett a férje mellett, akivel nem védekeztek szex közben, mivel azt állította, hogy több sikertelen lombikbébi programon van túl és már nem lehet gyermeke. Néhány hónappal később azonban a nő áldott állapotba került, és hogy a hűségét felé bebizonyítsa, elővette az orvosi papírokat, miszerint a férje spermái voltak lassúak, tehát őmiatta volt szükséges a lombikbébi programon való részvétel.
A férfi, mivel szerelmes volt, az „apró” hazugsággal nem törődve első felindulásában, a barátnőjét meg nem kérdezve, a férj elé állt és megkérte tőle a szerelme kezét, mondván ő a születendő gyermek édesapja. Az asszony emiatt kidobta a szeretőjét, hiszen mint kiderült, a válás akkor még fel sem merült benne, csak a szerelmet kereste, valamint gyermeket szeretett volna valakitől természetes úton.
Tudta jól, hogy a jól menő, üzletember férj megfelelő diszkréció esetén nemhogy nem bánja a történteket, hanem még örül is annak, hogy a felesége szórakozik és pláne örül a kicsinek. Egy percig nem volt kérdés, hogy az apaság vélelme alapján nevére vegye, majd felnevelje a hűtlen házastársa gyermekét, ezzel is stabilizálják a házasságukat.
Ennek ellenére a viszonyukat nemsokára folytathatták a szeretővel azzal a feltétellel, hogy a továbbiakban következetesen letagadják a külvilág előtt a vér szerinti apa személyét. Az édesapa tisztelte a férjet, biztonságban tudta a kislányát, akit néha meglátogathatott. A történet azonban váratlan fordulatot vett, amikor a feleség a harmincéves osztálytalálkozóján összejött egy tinédzserkori szerelmével, majd elhagyta a férjét és gyermekének apját is.
A férj küzdött a nem vér szerinti, de az apaság vélelme alapján mégiscsak őt illető gyermekért és az általa megszerzett vagyon nagy részéért, mert senkinek nem árulhatta el, hogy a felesége megbízhatatlan, pláne azt nem, hogy ő még partner is volt a családi tabu elhallgatásában.
Az édesapa lelkileg összeomlott és keresi a jogi lehetőségét annak, hogy néha láthassa a kislányát” – mesélt egyik esetéről a szakértő.
Nem csak jogi, lelki kérdéseket is felvet az ügy
Az apaság alapvetően egyszerűen igazolható egy genetikai teszttel, de a családi viszonyok rendezése természetesen nem várható egyetlen laboratóriumi vizsgálattól. Kérdés például, hogy hogyan kivitelezhető a genetikai vizsgálat, ha a gyermek nem az apával él, és az apa nem is láthatja őt, így értelemszerűen nem is tud mintát szerezni a vizsgálathoz.
Egy hosszas jogi herce-hurca mindenkit megvisel, a gyereket is, így ilyenkor az apának szembe kell néznie azzal, hogy a láthatási jog megőrzése érdekében komoly procedúrán kell keresztül rángatnia éppen azt, akit annyira szeret. Ráadásul, ha vér szerinti apaságát sikerül is igazolnia, még mindig ott a következő kérdés: milyen szerepet fog betölteni a gyerek életében? Látogatni fogja, vagy maga neveli? Milyen viszonyban marad a gyerek azzal a férfivel, aki eddig nevelte őt, és akit eddig az apjának tekintett?
Nem csak a megcsalásos eset lehet kacifántos
A szakember által elmesélt történet bármelyik bűnügyi sorozatban megállná a helyét, de a vér szerinti apák jogai sokkal hétköznapibb esetekben is kérdésesek lehetnek, akár már a gyermek megszületése előtt is.
Egy magzat megtartása vagy elvetése például minden civilizált társadalomban a nő döntése kell, hogy legyen, hiszen senkit nem kötelezhetünk arra, hogy akarata ellenére kihordjon egy terhességet, de természetesen ez is további kérdésekhez vezet.
Mi van, ha például az anya nem akarja megtartani a magzatot, az apa viszont szeretné, ha megszületne a gyermek? Hogy az apának ilyenkor milyen lehetőségei vannak, az országonként eltérő lehet. Egyes országokban, például Japánban, Egyiptomban, Irakba és Törökországban az abortuszra jelentkező nő férjének is alá kell írnia egy beleegyező nyilatkozatot a beavatkozás előtt.
Kínában egy férfi a felesége abortusza után elérte, hogy a jog előtt az apának és az anyának is legyen beleszólása a magzat megtartásában. A nyugati országokban is voltak kísérletek, amelyek során férfiak próbálták megakadályozni feleségüket vagy barátnőjüket közös magzatuk elvetetésétől. 1978-ban, 1987-ben és 2001-ben az Egyesült Királyságban, 1989-ben Kanadában volt ilyen eset, minden alkalommal a férfiak veszítették el a pert.