A szeretőség lélek-intelligens nőnek nem való - Menekülj a szerelemketrecből!

Írta: ,

Mire sötétedni kezdett, én is elkészültem. Arcomon tökéletes a smink, hajam laza hullámokban, lábamon a pántos fekete tűsarkú, csípőmön feszül a hátul kivágott selyemruha. Vörösre lakkozott körmeim finoman simítják a ruhát a derekamon. Kezemben az ajándékba kapott táska, emlékszem, milyen felemás érzésekkel bontogattam a csillámló, aranybarna díszcsomagolást, orromban érzem még a finom bőr illatát.

You’re beautiful. Gyönyörű vagy. A férfi csillogó szemekkel, legszebb mosolyával engem néz, engem becéz. A fura érzés érthetetlenül megint előtör, lassan állandósul a lelki diszkomfort, érzékeny kis lélekszenzoraimmal pontosan érzem, ugyanilyen sóvár, vágyakozó szemmel tekintene egy szelet bélszínre vagy egy finom édességre. Szemet gyönyörködtetően szép vagyok, kulturális, kulináris, esztétikus, erotikus élmény. Mennyire nem szeretném, hogy a nyakamba gyémánt nyakéket akasszon... Filmszerű lenne, életidegen. 

Mi motoszkál az okos fejedben? Tehát tudja, világosan érzékeli, én minden kényeztetés ellenére gyanakvó maradok. Túl sok a jóból, elárasztásos technika ez, vagy valami hasonló, be sem tudom mind fogadni, feldolgozni sincs időm. Belekarolok, megérint a meleg bőréről párolgó, fűszeres parfümillat. Édesen töri a magyar nyelvet, de nagyon igyekszik, a kedvemért, mi másért? Alapvetően kedves, már-már tökéletes, de én aktiválom szívem védekező rendszerét, kifinomult női érzékeim színtiszta gyanakvása nem engedi, hogy felszabadult bizalommal a karjaiba hulljak. Az én kedvemért béreli a kis sárga magánrepülőgépet, a kedvemért repülünk most Velencébe. Minden a kedvemért történik, és én nem tudom szívből élvezni, keresem az apró betűs részt, a függeléket, a gyenge láncszemet. Mit mulasztottam el nem észrevenni? A Danieli ötcsillagos, nincs is messze az Operától ahol a Rigolettót nézzük. A Szent Márk téren éjjel szerelmespárok táncolnak andalító zenére, ő ellenállhatatlan mosolyával finom, elegáns csókot röptet a kezemre, és táncra kér, szemei körül hogy szerettem a szarkalábakat. A szállodai szobában a párnákon csokoládébarna selyemdobozba csomagolt különleges bonbonok. Hozzá bújok, a mellkasán fekszem, és bizseregve érzem, hogyan szántják ujjai arcomba hulló hajtincseimet.