A természetszeretetemben valószínűleg közrejátszik az is, hogy ilyen szép helyen lakunk: minden arra csábít, hogy minél több időt töltsünk kinn.
Minden bizonnyal ezt érezhették a szüleink is, mert nagyon sok olyan emlékem van gyerekkoromból, hogy a szabadban töltjük az egész napot. Nem tudom, erre vezethető-e vissza, de végül a bátyámnak és nekem is olyan szakmánk lett, ami szorosan összefonódik a természet nyújtotta lehetőségekkel. Rábukkantam egy tanulmányra, ami ezt erősítette meg – legalábbis részben és nagyon érdekes módon.
Amikor a kutatók azt vizsgálják, mit gondolunk a világról, hogyan vélekedünk bizonyos fontos kérdésekben, akkor jellemző módon oda szoktunk kilyukadni, hogy a családban látott minták alapján döntünk. Annak megfelelően választunk párt, úgy állunk az étkezési szokásokhoz, a hagyományokhoz, vagy éppen a politikához. Ez nem jelenti azt, hogy mindig egyeznie kell a véleményünknek a szüleinkkel, a családunkkal. Az viszont biztos, hogy az ő hatásukat nem tudjuk megkerülni.
Arról viszont ritkán esik szó, hogy a génjeink hatást befolyásolhatnak a döntéseinkre. Eleve hogyan történhet ez meg? Érdekes erről olvasni, amikor azt is tudjuk, hogy pl. a túlsúly, vagy egy-egy betegség jóval nagyobb eséllyel jelenik meg azért, mert ugyanazokat a rossz szokásokat folytatjuk, mint szüleink – nem pedig azért, mert helytelen géneket örököltünk. Most azonban kiderült, hogy a genetikai variációk igenis hatással bírnak a hozzáállásunkra, döntéseinkre. Tehát nem csak az alapján tesszük le a voksunkat, mit látunk a szüleinknél.
Az egypetéjű ikrek véleménye nagyobb arányban megegyezett a természetről
A kutatók ezúttal a természethez való hozzáállásunkat vizsgálták, arra voltak kíváncsiak, mennyire vágyakozunk a szabadba a genetikánk alapján.
„Ez a tanulmány az első bizonyíték arra, hogy a genetikánk befolyásolja azt, milyen a hozzáállásunk a környezetünkhöz, és azt, mennyire vágyunk a természetbe”
– mondta Chia-chen Chang, a tanulmány társszerzője.
A kutatás során 1153 ikerpárt vizsgáltak és arról faggatták őket, hogyan éreznek a természet iránt. Arra kérték őket, értékeljék, milyen a viszonyuk a természettel, hogyan viszonyulnak a környezetükhöz, a környezetvédelemhez, milyen gyakran és hogyan hódolnak a szabadban töltött időnek.
Az egypetéjű ikrek genetikája csaknem 100%-ban azonos. Esetükben a kutatók megállapították, hogy jobban hasonlítottak a természetről alkotott nézetik, mint azok esetében, akik kétpetéjű ikrek voltak. Mivel ők csupán 50%-ban osztoznak a genetikai anyagukon, a kutatók levonták a következtetést: a genetika is hatást gyakorol arra, hogyan viszonyulunk egyes döntésekhez. Adott esetben tehát ahhoz is, milyen a hozzáállásunk a környezetünkhöz.
Lényeges lenne, hogy a természet szeretete idős korban is megmaradjon
Mindazonáltal a környezeti tényezők is fontos szerepet játszottak, az egyének közötti különbségek több mint felét ezzel magyarázták a szakértők. Kiderült, hogy a természetorientált emberek akkor is aktívan keresik a szabadban töltött időt, ha azért el kell utazniuk. A városi környezetben élő emberek viszont érthető módon kevesebb környezeti élményben részesültek, pl. azért, mert korlátozott volt a hozzáférésük a parkokhoz.
Az életkor előre haladtával ugyancsak csökkent az öröklődés jelentősége. Ezt annak tulajdonították a kutatók, hogy idősebb korban egyre több az egyedi feltétel, körülmény, ami nem biztos, hogy kedvez a szabadban levő időtöltésnek. Pedig ennek nagy jelentősége lenne az idő múlásával is. A természetben töltött idő ugyanis lassítja a kognitív hanyatlást, javítja a mentális jólétet és a krónikus betegségek esélyét szintén csökkenti.
„A természetben eltöltött idő jobb egészséghez és nagyobb jóléthez kapcsolódik”
– mondta Chang.
Tudjuk tehát, hogy az ember természetben való tartózkodási vágyát a gének és a személyes tapasztalatok egyaránt befolyásolják. Bár nagyon jelentős a gének szerepe a kutatók szerint, még többet nyom a latban az, milyen élményekkel gazdagítjuk a gyermekeinket. Ha jó példát mutatunk számukra, hagyjuk, hogy minden nap időt töltsenek a szabadban és aktív programokra bátorítjuk őket, akkor kellemes élményekkel gazdagodnak majd. Ez pedig nem csak az ő mentális és fizikális egészségüket alapozza meg. Azt is befolyásolja, milyen géneket örökítenek tovább az unokáinkra.