Az orvos
Kis vidéki zsákfaluban nőttem fel és még koleszos voltam, amikor a szüleim bemutattak egy srácnak. Orvosnak tanult és nem volt ronda, koszos vagy utálatos, ezért hozzámentem, mert úgy gondoltam, ennél jobbat úgysem találok soha, ráadásul anyám azt mondta, addig kell „elkelnem”, amíg hamvas fiatal vagyok. Húsz év múlva váltam el, amikor úgy döntöttem, mégiscsak jár nekem annak a lehetősége, hogy megéljek egy szerelmet, tehát senkinek nem ajánlom a szerelem nélküli házasságkötést.
Érzelem-mentesen
Nem vagyok egy szenvedélyes ember, már gyerekként sem voltam az. Amíg mások nagy boldogságokat és szomorúságokat élnek meg, én szinte mindig ugyanúgy érzem magam. Nincsenek kiugrások és mélységek az érzelemvilágomban és ezt nem is bántam soha. A férjem szimpatikus volt, majd amikor elhívott randizni és elkezdtünk járni, a következő logikus lépésnek tűnt, hogy hozzámenjek. A kapcsolatunk azóta is jó, jól választottam és szerintem ő is elégedett velem. Éreztem-e iránta valaha nagy szerelmet? Nem, de senki más iránt sem és látva a barátnőim állandó szívfájdalmát, csalódását és szenvedéseit, őszintén szólva nem is bánom.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
