Így segítheti a zene az elmét!

Egyre kevesebb gyerek tanul zenét annak ellenére, hogy Kodály Zoltán fejlesztette ki azt a zenepedagógiai koncepciót, ami alapján, az egész világon tanítják a fül narkotikumát. Nem csak presztízskérdésből kellene megtanítani gyerekeinket valamilyen hangszeren, hanem azért is, mert amellett, hogy fejlődik ízlésvilága, agyának is igen jót tesz. Azok a gyerekek, akik tanulnak zenét, jobban teljesítenek, többek között matematikából is. 

A tanulási teljesítményt fokozza, elősegíti a szocializációt – a beszéd mellett a második legfontosabb kifejezőeszközünk -, hangulatot befolyásol és magasabb intelligencia hányadossal rendelkeznek azok, akik tanultak zenét.
Fontos, hogy a zene már magzati korban jelen legyen. A bal agyfélteke kizárólagosan felelős az időérzékelésért, mely szorosan kapcsolódik a ritmusérzékhez. A jobb agyfélteke a kreativitásért felel, mely szintén szorosan kapcsolódik a zenei kommunikációhoz. A halánték lebeny pedig a dallam memorizálásáért és felidézésért felelős.

Örömforrás, mindamellett összekovácsolja a közösséget, jellemet fejleszt, megtanulják, hogyan legyenek egy közös cél érdekében ugyanannak a csoportnak a tagjai, hogyan dolgozzanak együtt. Ha gyerek a korának megfelelő minőségű zenét hall, az nem csak fejleszt.
Automatikusan mozogni kezd, ami lefedi mozgásigényét, így – a szülők nagy örömére – elvezeti feles energiáit, testét és lelkét harmonikus állapotba hozza. Ízlést fejleszt, és megtanítja a gyereket, hogyan ossza meg másokkal gondolatait, érzelmeit. A zenélő, sokat zenét hallgató gyerekek sokkal nyugodtabbak.

Alfred A. Thomatis úgy vélte, hogy Mozart zenéje fejlődést okoz értelmi, térbeli-logikai feladatok megoldásánál, illetve növeli az intelligenciát. Ezt a teóriát 1999-ben megdöntötték, ugyanis valójában csak azoknál volt pozitív mérhető eredmény, akik élvezték azt, amit hallgattak.
A csendhez képest Mozart hallgatása azok között, akik élvezték Mozart zenéjét, 3 pontos növekedést váltott ki. Tehát, mivel minden gyerek szeret énekelni, zenét hallgatni, táncolni, mindenképp érdemes rábírni arra, hogy ,zajt csapjon’, ha élvezi – és ha lehet, minél előbb.

Kodály nem tantervet készített, hanem olyan alapelveket gyűjtött össze, melyek lehetővé tették a zeneoktatást. Célja az volt, hogy a gyerekek megtanuljanak kottát olvasni, énekelni és hallás után dallamot lekottázni.
Kijelentette, hogy: A zene mindenkié; ez volt a kezdete annak, hogy a zene bekerüljön az általános képzésbe. Utólag illesztette be elképzelései közé a szolmizálást, melyet hét hang alkot, és kézjelekkel jelöljük. Kodály a népzenét nagyra becsülte, Bartók Bélával hatkötetnyi népdalt gyűjtött össze.

Bármi, ami zajcsinálásra jó, az zenecsinálásra is. Próbáljunk meg otthon, egyszerűbb hangszereket csinálni – elég egy fadarab és egy hajgumi, vagy akár két rossz lábas fedő -, vagy vásárokban egyszerű népi hangszerekhez jutni.
A kottaolvasás alapjaira is emlékszünk gyerekkorunkból, az pont elég ahhoz, hogy együtt a gyerekkel felidézzük a régi iskolai dalokat. Biztos vagyok abban is, hogy az interneten megtalálható néhány dal szövege, vagy akár dallama a youtube-on.

Plató: ,,…a zene hatásosabb módszer a tanítás bármely formájánál, és a gyerekeket mindennél előbb a zenével kellene megismertetni.” John Lennon: ,,Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.” Edward Elgar: ,,A zene a levegőben van, (az ember) csak annyit fogad be belőle amennyit akar.” A zene, zenecsinálás az egyetlen olyan ,hobbi’, ami bárhol, bármikor, bárki számára elérhető, és ami leginkább belesimul az életbe.

Akármennyire is idegesítő a gyerekek zajongása amikor fáradtak vagyunk, nem tudjuk ezt kiküszöbölni. Akkor inkább ritmust és dallamot, táncot gyártson, így haszna lesz belőle. Még valami… tudatosítsuk magunkban, gyerekünkben, hogy magunk miatt jó zenélni, és nem számít, hogy nem vagyunk profik…