VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
A parentifikáció jelensége már évszázadok óta része az emberi tapasztalatnak, ám csak a modern pszichológia fejlődésével vált világossá, mennyire mélyreható hatásokat gyakorolhat az egyén fejlődésére és életére. Olykor észrevétlenül alakul ki, mégis meghatározó lehet, amikor valaki ezen csapdába esik. Abban az esetben, ha saját életedre ismersz a következő sorokban, mindenképp érdemes megfontolni a változtatást: az önismeret és a tudatosság lehet az első lépés a szabadság felé.
Mit jelent valójában a parentifikáció?
A parentifikáció alapvetően egy fordított szereposztást jelent a családon belül, ahol a gyermek kénytelen szülői szerepeket felvenni bizonyos körülmények között. Ebben az esetben a család belső dinamikája megváltozik, és az érintett gyerek válik a szülők támaszává, érzelmi és néha anyagi értelemben is. Ez a szerepcsere gyakran láthatatlan marad, különösen hogy a gyermek a túlélés érdekében adaptálódik a helyzethez.
A parentifikált felnőttek életének számos aspektusára hatással lehet ez az állapot.
Először is jellemző rájuk az erős felelősségtudat, amely túlmutat a koruknak megfelelő mértéken. Életük során gyakran érezhetik magukat túlhajszoltnak és teher alatt, mert sosem kapták meg a lehetőséget, hogy ártatlan gyermekkort élhessenek meg.
Az érzelmi parentifikáció során a gyermek válik a szülők érzelmi támaszává. Ez a közös problémák megbeszélésétől kezdve a szülők vigasztalásáig terjedhet, miközben a gyermek saját szükségletei háttérbe szorulnak. Az ilyen gyermekek gyakorta szenvednek felnőttkorukban is az alacsony önértékelés, az önálló döntéshozatal nehézsége és a permanens szorongás terhe alatt.
A cikk folytatódik, lapozz!
Régen a gyerek kiszolgálta a szüleit, de mi a helyzet manapság?
