Ma már talán annak neveznénk, ami: verbális bántalmazás.
Nem mondom, hogy lelki sebek nélkül, de túléltem az általános iskolát, és egy közeli város gimnáziumába mentem tanulni. Ő maradt. Tanított tovább, kézilabdacsapatokat vitt versenyekre, díjakat kapott, elismeréseket gyűjtött, aztán nyugdíjba ment. Én meg később egyetemre mentem, és vittem magammal egy szorongó, tízéves gyereket, aki még mindig összerándul, ha valaki felemeli a hangját.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.






