Verbális zaklatás és Paul Grice beszélgetési maximái
Paul Grice nyelvész és filozófus azzal érvelt, hogy a legtöbb ember egy kooperatív elvet követ, amely négy normából vagy maximából áll:
- Minőség: Csak azt mondd, amit igaznak hiszel és bizonyítékokkal alátámasztott.
- Mennyiség: Ne mondj többet vagy kevesebbet, mint amennyit a beszélgetés megkíván.
- Relevancia: Ne olyat mondj, ami a beszélgetés aktuális témájával kapcsolatban irreleváns.
- Mód: Legyél világos, például kerüld a kétértelműséget és a homályos vagy rejtélyes kifejezéseket.
Bár nagyon hasonlónak tűnhetnek, a mennyiség és a relevancia maximái finoman különböznek egymástól. A mennyiség maximája azt sugallja, hogy ne hagyjuk ki a lényeges információkat, és ne adjunk hozzá olyan információkat, amelyekre nincs szükség. A relevancia maximája ezzel szemben azt sugallja, hogy ne változtass a témán.
Grice maximáinak megszegése persze nem mindig rossz dolog, ez lehet akár a humor vagy éppen a bensőséges kapcsolat kifejezésének formája is. Olvass még a témában
„Sokat beszélgettem a nénivel és rám hagyta a lakását” – Milyen jó dolgot tettél egy idegennel?
Ez a 4 zodiákus kecsegtető ajánlatot kaphat idén májusban
„Nincs visszatetszőbb, mint amikor valaki lefilmezi, hogy pénzt ad egy hajléktalannak.” – Dolgok, amiket tarts meg inkább magadnak
Minden 5. csomagolt ételben van valami, amitől a gyereked viselkedése megváltozhat
Ha az időjárás teljesen borzasztó, és azt mondod egy munkatársadnak: „Csodálatos idő van ma”, akkor megsérted a minőségi maximát, mivel nem hiszed el, hogy ez igaz, és ezt bizonyítékokkal alátámaszthatod. Azonban vélhetően természetesnek veszed, hogy kollégád ki tudja deríteni, hogy az ellenkezőjét gondoltad annak, amit valójában mondtál, de iróniával könnyítettél a helyzeten.
Míg a közönséges nyelvben elterjedtek a burkolt jelentések (vagy „gricei implikatúrák”), a verbális bántalmazók néha a Grice-féle elvek megsértését használják ki a bántalmazás eszközeként.
A pszichológiai bántalmazás más formáihoz hasonlóan a verbális bántalmazó végső célja az áldozatok bántalmazása, hogy feldarabolja az utóbbi önbizalmát és önérzetét, és ezáltal megtartsa vagy visszaszerezze a hatalmat.
