Innen tudhatod, ha igazi verbális bántalmazásban van részed

Innen tudhatod, ha igazi verbális bántalmazásban van részed

Címlap / Életmód / Lélek / Innen tudhatod, ha igazi verbális bántalmazásban van részed

Verbális zaklatás és Paul Grice beszélgetési maximái

Paul Grice nyelvész és filozófus azzal érvelt, hogy a legtöbb ember egy kooperatív elvet követ, amely négy normából vagy maximából áll:

  • Minőség: Csak azt mondd, amit igaznak hiszel és bizonyítékokkal alátámasztott.
  • Mennyiség: Ne mondj többet vagy kevesebbet, mint amennyit a beszélgetés megkíván.
  • Relevancia: Ne olyat mondj, ami a beszélgetés aktuális témájával kapcsolatban irreleváns.
  • Mód: Legyél világos, például kerüld a kétértelműséget és a homályos vagy rejtélyes kifejezéseket.

Bár nagyon hasonlónak tűnhetnek, a mennyiség és a relevancia maximái finoman különböznek egymástól. A mennyiség maximája azt sugallja, hogy ne hagyjuk ki a lényeges információkat, és ne adjunk hozzá olyan információkat, amelyekre nincs szükség. A relevancia maximája ezzel szemben azt sugallja, hogy ne változtass a témán.

Grice maximáinak megszegése persze nem mindig rossz dolog, ez lehet akár a humor vagy éppen a bensőséges kapcsolat kifejezésének formája is.

Ha az időjárás teljesen borzasztó, és azt mondod egy munkatársadnak: „Csodálatos idő van ma”, akkor megsérted a minőségi maximát, mivel nem hiszed el, hogy ez igaz, és ezt bizonyítékokkal alátámaszthatod. Azonban vélhetően természetesnek veszed, hogy kollégád ki tudja deríteni, hogy az ellenkezőjét gondoltad annak, amit valójában mondtál, de iróniával könnyítettél a helyzeten.

Míg a közönséges nyelvben elterjedtek a burkolt jelentések (vagy “gricei implikatúrák”), a verbális bántalmazók néha a Grice-féle elvek megsértését használják ki a bántalmazás eszközeként.

A pszichológiai bántalmazás más formáihoz hasonlóan a verbális bántalmazó végső célja az áldozatok bántalmazása, hogy feldarabolja az utóbbi önbizalmát és önérzetét, és ezáltal megtartsa vagy visszaszerezze a hatalmat.

A minőségi maximumát megsértő szóbeli visszaélés

A verbális bántalmazás számos altípusa kihasználja a minőségi maxima megsértését. Ezekben az altípusokban az a közös, hogy a bántalmazó tudja, hogy állításaik hamisak, vagy hiányoznak bizonyítékok. Íme néhány példa:

Gúny

Míg a szarkazmus néha a humor egy formájaként is használható, a bántó szarkazmus a verbális bántalmazás egyik formája, amely sérti a minőségi maximát. Azok a bántalmazók, akik a szarkazmust verbális bántalmazásként használják ki, azzal támadnak másokat, hogy az ellenkezőjét mondják annak, amit gondolnak. Például: „Egyél még egy fánkot, meg kell tartanod azt a tokát!”

Bagatellizálás

A bagatellizálás során a bántalmazó arra törekszik, hogy az áldozat teljesítményét jelentéktelennek tűnjön, annak ellenére, hogy tudja, hogy bagatellizáló állításaik hamisak, vagy nem tartalmaznak bizonyítékot. „Egyedül festetted ki a nappalit. Na és? Mások egész házakat festenek ki!”

urbazon/istockphoto.com

Lekicsinylés

Egyes verbális bántalmazók szándékosan lekezelő kijelentéseket tesznek, annak ellenére, hogy tudják, hogy kijelentéseik hamisak, vagy nem támasztják azokat alá a bizonyítékok. „Tényleg egyedül akarsz sétálni menni? Sosem találsz haza, semmi térérzéked nincs!”

Aláásás

Az aláásás során a bántalmazó megsérti a minőség maximáját, ha negatív kijelentéseket tesz a bántalmazott javaslatairól, véleményeiről vagy érveiről, annak ellenére, hogy tudja, hogy állításaik hamisak, vagy nem tartalmaznak bizonyítékot. Például: „Nem hiszem el, hogy el akarsz menni szavazni, mikor nem is értesz a politikához!”

Gaslighting

A gaslighting arra tesz kísérletet, hogy megkérdőjelezze a bántalmazott felfogását, memóriáját, sőt józan eszét is. A gasligtingnak nem feltétlenül szóbelinek kell lennie, de a bántalmazók gyakran megsértik a minőségi maximát, például azt mondják: „Sosem ígértem, hogy itthon leszek vacsorára! Borzasztó a memóriád!”

Szóbeli visszaélés, amely megsérti a mennyiségi maximát

Megtévesztés

Grice maga is felhozott egy példát, amely a verbális bántalmazás példájaként is értelmezhető: Johnnak elfogyott a benzinje, és megkérdez egy járókelőt, hol kaphat gázt. A járókelő azt mondja: „Van egy benzinkút a sarkon.” Itt arra utal, hogy a benzinkút nyitva van, és van gáz.

Ha azonban a járókelő tudja, hogy a benzinkút zárva van, vagy nincs gáz, akkor lényeges információk mellőzésével megsérti a mennyiségi maximumot. Miközben nem hazudik, mégis csal.

Visszatartás

Azok a verbális bántalmazók, akik visszatartanak információkat, vagy szándékosan elmulasztják gondolataikat és érzéseiket megosztani, megsértik a mennyiség maximáját. Példa:

-Áldozat: A kedvencedet főztem vacsorára!
-Bántalmazó: Oké.

Verbális bántalmazás, amely megsérti a relevancia maximumáját

Blokkolás és átirányítás

A blokkolás és az elterelés a verbális bántalmazás olyan formái, amelyek során a bántalmazó feltételezi, hogy joga van eldönteni a beszélgetés témáját. Például: „Ennek a beszélgetésnek semmi értelme! Erről nem nyitok vitát veled!”

Verbális visszaélés, amely megsérti a mód maximáját

Azok a verbális bántalmazók, akik megsértik a mód maximáját, álszent nyelvezetet használnak, hogy intelligensnek érezzék magukat. Például: „Gondolom, nem ismered Yeats életművét.”

Segítségre van szükséged?

  • Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) a 116-123-as telefonszámon érhető el a nap 24 órájában. A 06 80 810-600-as számon pedig péntek 19 óra és szerda 13 óra között lehet segítséget kérni, emellett Skype-on minden hétköznap 17 óra és éjfél között elérhetőek a LESZ munkatársai.
  • Az Ökumenikus Segélyszervezet oldalán is lehetőség van online üzenetküldés formájában, anonim módon segítséget kérni.
  • NANE Egyesület a bántalmazott gyerekeknek és nőknek nyújt segítséget, a 06-80-505-101-es telefonszámon, amely teljesen anonim módon, ingyenesen hívható hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 18-22 óra között, szerdán pedig 12 és 14 óra között. Szerdánként chatsegély is elérhető az egyesületnél 16-18 óra között.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást