Az ülő életmód az új rák – halljuk már egy ideje a figyelmeztetést. Civilizációs betegség, amit elsősorban munkakultúránk tart fenn és erősít. A gerincbántalmaktól a keringési és érrendszeri problémákon át a szexuális élet zavaraiig számost területen érezzük kíméletlen hatását. Tennünk kell ellene, hogy ne egy nyavalyás szék legyen a végzetünk!
Az emberi szervezet antropológiai fejlődése során elsősorban a járáshoz alkalmazkodott. A monoton mozgások és merev testtartás minden esetben egyoldalúan terhelik meg testünket, amely természetesen azonnal kompenzál: kialakul az ellentartás, lemond bizonyos funkciókról stb. Így fordulhat elő például nőknél a korai inkontinencia, az üléstől megviselt medence izmainak renyhülése következtében vagy már fiatal serdülőknél a súlyos gerincferdülés, mint a számítógép előtt töltött hosszú idő következménye.
A legkritikusabb mégis a munkahelyi ülőmunka hatása, hiszen életünk nagyobb részét töltjük összefüggő munkával, mint egyéb tevékenységekkel.
Minimum nyolc órát, de inkább többet ülünk a munkahelyen és igazán ritka, hogy valóban élünk a törvény adta lehetőséggel: nem állunk fel óránként 10 percre egészségügyi okokból.
Hogyan lehet ülőmunkát végezni üldögélés nélkül?
1. Ha már szék, legyen ergonomikus és tudjunk rajta pozíciót váltani. Erre igazán nem érdemes sajnálni a pénzt! Ma már léteznek félig fekvő pozíciót is biztosító irodai munkaállomások, amelyek első ránézésre inkább hasonlítanak egy fogorvosi székre, mint irodai alkalmatosságra. Rászerelhető laptop-tartóval ideális felületet kínálnak lábaink kinyújtására is.
2. Kézenfekvő alternatívája a széknek a fitt-labda, mely mozgásban tart. Derekunkat, gerincünket nem kényszeríti bele egy merev pozícióba, így egyrészt rugózhatunk rajta, másrészt oldalmozgással tehermentesíthetjük lábainkat, felsőtestünket. A gyártók már azt is kitalálták, hogy egy gurulós, székhez hasonló szerkezetre teszik a labdát, így háttámlája is lesz neki.
3. Nem szokatlan már a szobabicikli aljzatra szerelt ülés sem, mely inkább hasonlít egy biciklire, mint székre. Klasszikus lovaglópózt tudunk felvenni rajta, ami elsősorban medencénk épségét és lábízületeinket védi. A lényeg, hogy pedálozás közben a lábak vérkeringése aktívabb marad, mintha üléssel töltenénk az időt.
4. Az ergonomikus munkavégzés megszállottjai számára a futópados munkaállomások jelentenek igazi felüdülést. Fantasztikus lehetőség, ugyanis a munkafelület félkörívben szerkeszthető, így felső testünket is folyamatosan mozgathatjuk. Ez nem azonos a rögzített félköríves asztaloknál gurulós széken végzett munkával, mivel a gurulós szék maga forog, a rajta ülő testtartása nem változik.
5. Bár nem praktikus órákig egy asztal mellett álldogálni, a nap során váltogathatjuk az ülő- és állva történő munkavégzést. Ehhez könnyen állítható magasságú asztalra van szüksége, amelyet – akár a görgős széket – egy kar segítségével megemelhetünk és leengedhetünk.
6. Az ülés alternatívája a hason fekvés is, de ennek irodai környezetben megvannak a korlátai. Inkább a kötetlen munkavégzésben segít, amikor egyes fázisokat, anyagokat otthon is el tudunk készíteni és a laptopot az ágyra téve eléje hasalunk. Hosszú ideig nem tartható a pozitúra, ugyanis gerincünk ilyenkor erőteljesen homorít, ami szintén eltér természetes állapotától.
Bármelyik megoldást választjuk, tudnunk kell, hogy mozgásra születtünk és nem ülésre vagy egyéb monoton testtartással járó működésre. Nem létezik tehát univerzális recept az ülés egészségromboló hatásainak kiküszöbölésére, de minden segít, ami mozgás – ez a kulcs. Próbáljuk tehát több lehetőséget kialakítani magunknak az irodai helyváltoztatásra! Bevihetjük a fitt-labdát, de beszerelhetünk emelhető asztalt is és időnként nyugodtan feküdjünk a fotelbe, lábunkat magasabbra téve medencénknél, ölünkben a laptopunkkal. Ne a liftet használjuk, ha lemennénk a postázóba vagy a büfébe, és ha ráadásul olyan szerencsések vagyunk, hogy van edzőterem a munkahelyen, ki ne hagyjuk a világért sem!